Simon Attila (szerk.): A határon túli magyar tudományos könyvkiadás - Nostra Tempora 12. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
Lábadi Károly: A horvátországi magyarok és könyvkiadásuk (1990 - 2005)
A horvátországi magyarok és könyvkiadásuk (1990-2005) 81 kák címmel jelentetett meg évkönyveket, melyek egyebek mellett rendszeresen közreadtak horvátországi magyar helytörténeti, néprajzi és demográfiai témájú tanulmányokat. Szerkesztőváltás után rendszertelen lett a kiadása, s a koncepcióváltás következtében az évkönyv már csak informatív jellegű írások közlésére szorítkozik. A Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság megalakulásától kezdve nagy hangsúlyt helyez a magyar-horvát irodalmi - különös tekintettel Zrínyi Miklós opusára -, képzőművészeti és a közös művelődési kapcsolatok feltárására. Ennek eredményeként több alkalommal szervezett horvát-magyar konferenciát, melyeken egy-egy szakterület legnevesebb kutatói vettek részt a két országból, s elhangzott előadásaikat a későbbiekben kétnyelvű tanulmánykötetekben jelentették meg. A legtöbb értekezés új összefüggést és részeredményt tartalmazott, s ezáltal a belőlük összeállított kiadványok a horvátországi magyar tudományos könyvkiadás legértékesebb vonulatát gazdagítják (Évszázados irodalmi és képzőművészeti kapcsolatok. Hrvatska/Madarska/Europa. Stoljetne književne i likovno-umjetničke veze.; Évszázados képzőművészeti kapcsolatok. Hrvatska/Madarska/Europa. Stoljetne likovno-umjetničke veze.\ Zrinski i Europa 1-2. 2000, 2003). A HMDK kiadványainak sorában elsősorban a háborús események dokumentálására született meg két illusztrált füzet a szlavóniai magyarság településeiről, Kórógyról és SzentlászlórólT Pataky András pedig a menekültsorsról számol be megjelent kötetében.3 A szerző szabálytalan naplót írt a 20. századi háborús megpróbáltatásokról, melyben mind az egyéni, mind a közösségi szenvedések megfogalmazásra kerültek. Helytörténet, „néptörténet”, visszaemlékezés, időszerűség keveredik Dunai N. János köteteiben, amelyek ugyancsak a Drávaszög és népének sok szenvedéséről, gazdag múltjáról szóló históriák4 a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság kiadásában. Korábbi gyűjtőmunka révén született meg a drávaszögi gyermekélet és játék szintézisre törekvő feldolgozása.5 A magyarság millenniumára megjelentetett száz könyvből álló kismonográfia-sorozatban a Drávaszöget Laskó krónikája képviseli. A településre fontos egyetemes magyar művelődéstörténeti, irodalom- és egyháztörténeti, valamint néprajzi értékei miatt esett a választás, s került a sorozatba.6 A háborús korszak dokumentálásának lezárásaként született meg a Szétszóratásban7 című kötetet, amely a megpróbáltatások esztendei során, intenzívebben azonban a reintegrációtól, 1998-tól követte és adatolta a történéseket. Tanúságtételéül főleg a jelhagyás igyekezetével készült népi írásos szövegek (naplók, versek, rajzok, vallomások) kerültek megmentésre, melyeket abból a meggondolásból készítettek, hogy jelet hagyjanak arra az esetre, ha íróik odavesznek. Válasz fogalmazódott bennük arra a kérdésre, hogy milyen mértékű és intenzitású volt a horvátországi magyarok népmozgása a háborúban (például összefoglalás készült a menekültek és menedékesek számáról), milyen demográfiai viszonyok alakultak ki a háború előtti állapothoz viszonyítva. Áttekintésre került a nemzetiségi intézmények (iskolák, egyházak stb.) és a karitatív szervezetek szerepe a túlélésben és az összetartásban. Végkövetkeztetésül kísérlet történt arra, hogy felelet fogalmazódjon meg mind a drávaszögi, mind az
