Simon Attila (szerk.): A határon túli magyar tudományos könyvkiadás - Nostra Tempora 12. (Somorja-Dunaszerdahely, 2005)
Soós Kálmán: Tudományos könyvkiadás Kárpátalján a rendszerváltástól napjainkig (1985 - 2005)
20 Soós Kálmán játék rövid mámora után nem marad más, csak füst, bűz és szemünk beteges káprázása”.68 A támogatáspolitika, a kedvezményezett kiadók, a kiadhatóság problémái a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban szervezett egyik tanácskozáson is előjött elég heves, konkrét kifogásokat megfogalmazó bírálatok formájában. Budapesten a pályázatokat elbíráló kuratóriumi tagok, a pályázatokat benyújtó határon túli kiadók és érdekvédelmi szervezetek jelenlétében az érintettek egész sor sérelmet adtak elő: „ahelyett, hogy valóban támogatná a könyvkiadást, a magyar állam pénzén egykori pártállami, vagy új, gátlástalanul nyereségorientált kiadókat hoznak kiváltságos helyzetbe”. A megfogalmazott kritika szerint a támogatott könyvek egy részének megjelentetése egyenesen káros, míg esetenként más kiadásra érdemes könyvek nem kapnak támogatást, a megjelentett könyvekben „kirívóan sok a tárgyi tévedés, a nyelvhelyességi vétség”, a „kéziratokat nem lektoráltatják”, az ajánlásokon az ajánló nevét annak tudta nélkül aláírták. Summa summarum, az a vád is megfogalmazódott, hogy a „minisztérium a megfelelő garanciák kiépítése hiányában közvetetten egy magánvállalkozó vagyonát erkölcsi és politikai tőkéjét gyarapította azzal a pénzzel, amelyet valójában a kárpátaljai magyarságnak szántak".69 Közben, a régió magyar nyelvű sajtójában, egyre-másra jelentek meg nemcsak a könyvkiadásra szánt összegek és a könyvek tematikájának tételes ismertetései, hanem immár egy-egy kötet minősége is előtérbe került. Bátortalan kezdeményezések, majd adattárak, gyűjtemények, monográfiák, forrás- és tanulmánykötetek, támogatáspolitikai elvtelenség, állami- és magánkiadók, folyóirat-alapítások, elfogult és elfogulatlan kritikák, mind-mind a kárpátaljai magyar könyvkiadás, a szakirodalom, a tudományosság egy-egy állomáshelyei, jövőjének útjelzői is. A direkt elnyomás megszűnése után, a Gorbacsov nevéhez köthető nyíltság éveiben lehetőség adódott ugyan a kárpátaljai magyarság újjászületésére, azonban mindenekelőtt a korábbi években elszenvedett veszteségei miatt intézményesülése rendkívül vontatottan, felemás módon vette kezdetét, s kerékkötője lett egy valós kibontakozásnak és fejlődésnek. így például az egyik legfőbb pillére, az oktatási rendszere mellett a megjelent kiadványok ellenére foghíjas maradt a könyvkiadása is. A mérleg. Gyorsjelentés Nem véletlenül tettük meg 1993-at egyfajta „korszakhatárnak”. Adataink azt mutatják, hogy a jelzett évben jelent meg eddig, kiugró jelleggel, a legtöbb mű, köztük a tudományos, vagy ahhoz közel álló kötetek. A jegyzékünkbe felvett kiadványok esetében szigorúan ragaszkodtunk az elvárásokhoz a tekintetben is, hogy csak a régióban kiadott munkákkal foglakoztunk. Kivételt abban az esetben tettünk, amikor a mű ún. kettős státusszal bírt (a kiadás helyeként ilyenkor „Ungvár-Budapest”, „Budapest-Beregszász” stb. van feltüntetve) illetve egy-két esetben, amikor a Kárpátalján élő, vagy onnan elszármazó szerző valahol régiónk határain kívül jelentette meg írását. Rendkívül nehezítette munkánkat egy a rendszerváltástól napjainkig a publikációkat felvonultató bibliográfia hiánya, an-
