Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
V. Emberi jogok - nemzeti jogok
A nemzetek jogának problémája 161 vé. Az állam pedig ezen elvhez minden körülmény között tartja magát, tehát saját válsága esetén is. A kisebbségek hátrányban tartásának több változata lehetséges a többséghez és a kisebbséghez tartozók nemzeti jogainak egymáshoz való viszonyában. Az első változat szerint: ha szinten maradnak a többség nemzeti jogai és lehetőségei a társadalmi érvényesülés terén, az állam szűkíti a kisebbséghez tartozók nemzeti jogait és lehetőségeit. A második változat szerint: ha a többség jogai bővülnek, az állam szinten tartja a kisebbség jogait, illetve legfeljebb lassabban engedi bővülni jogaikat. A harmadik változat szerint: akkor, ha szűkül a többség joga, ennél jobban kell szűkíteni a kisebbségek jogait is. Azaz mindegyik esetben a hátrányos helyzet fenntartása a mérce. Amint láthattuk, ebbe a rendbe adott esetben akár az adott nemzeti kisebbség jogainak és lehetőségeinek bővítése is belefér, ha annak lassított üteme fenntartja az adott kisebbség hátrányos helyzetét. Ennek a lehetőségnek kiemelt jelentősége van a mai nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer megszületése során. Ez ugyanis mindenekelőtt az előrelépést, a fejlődést értékeli. Elsősorban azt a feltételezést veszi figyelembe, hogy a jogok és lehetőségek szűkítése feszültségek kialakulását eredményezheti. Éppen ezért az államnak a kisebbség tudatosan lassúbbra fogott fejlesztését így pozitív bánásmódként lehet kezelni. Az állam tehát ilyen esetben is a nemzeti többség akaratának intézményesített formája, míg a kisebbség ellenőrizendő potenciális veszélyforrás a többség, illetve az állam által, főként jogai vonatkozásában. Ám tisztázni kell a probléma egy további lényeges elemét, azt, hogy ha jogai a nemzeteknek mint egészeknek vannak, akkor hogyan lehetnek jogai többségi nemzetrészeknek, s hozzájuk képest miért lehetnek szűkebb jogai a kisebbségben élő nemzetrészeknek egyazon nemzet esetében. Tiszta nemzetállamok ugyanis az emberi jogok súlyos sérelme nélkül nem hozhatók létre. E feszültség a kérdés univerzalitásának belső feszültsége. Alighanem elsősorban ez bomlasztja fel a herderi felfogás belső logikáját is, hiszen csak úgy lehetnek teljesek minden nemzet jogai, ha lényegében véve mindegyik nemzet minden tagja egy államban él, és egyik államban sem élnek más nemzethez tartozók. Ám ha az egyes államoknak
