Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
V. Emberi jogok - nemzeti jogok
162 Emberi jogok - nemzeti jogok más nemzethez tartozók is őslakosai, sőt polgárai, akkor megmarad a feszültség, s az végül az egyik csoportnak a másikkal szembeni szélesebb jogainak felfogásához vezet. Ebben a rendben tehát az egyik kollektívának a másikkal szemben szélesebb jogokkal kell rendelkeznie. Ezt pedig igazolni kell. Az ilyen igazolások pedig nyilvánvalóan problematikusak, ha az emberi jogok elvrendszerét tekintjük alapjuknak. És problematikusak maradnak a nemzeti hegemóniának a liberális demokráciával összeillesztett változata esetén is, hiszen, mint ahogy az már kiderült, az egy államban élő egyazon nemzet esetében sem képes maradéktalanul garantálni azon egyének nemzeti jogait, akik a hegemón nemzetet alkotják. Lehetővé teszi ugyanis domináns csoportok uralmát,230 és ebben az esetben teret enged akár a nemzeti elnyomásnak is a nemzet egésze nevében. Nyilvánvalóan a többségi döntéshozatal az, amely legalább a liberális demokrácia utilitárius változatának morális követelményrendszerét teljesíti, és a liberális nacionalizmus elterjedt változata e morális alapokat elégségesnek tartja. Nevezetesen a nemzetileg homogén állam céljának milli elvét, valamint Sigdwick felfogását a nemzetállamok meghatározó jellegének feszültségekkel együtt történő tudomásulvételéről. Ugyanakkor megjelenthetnek különféle elitközpontú igazolások is, akár rendi, akár más érvrendszerrel, és a határ köztük és az utilitárius érvek között elmosódhat a világos emberi jogi kritériumrendszer híján. Ilyen esetben pedig a belső elnyomás szükségessége összekapcsolható a külső nemzeti fenyegetettség és szükséges harc rémképével, mint arra számos kísérlet történt a múltban és történik ma is. Magának az igazolásnak persze lehetnek keményebb és puhább válfajai. A keményebb, ha az adott nemzetet eleve a többi fölé emeljük, és akár kulturális, akár faji alapon állítjuk, hogy a többivel szemben minden jog megilleti, illetve legalábbis több jog illeti meg.231 Puhább változatában az adott nemzet többségi részének abban az államban vannak kiterjedtebb jogai, mint az adott állam keretein belül élő kisebb nemzeteknek, illetve más nemzetek ezen államba került és itt kisebbségben levő részeinek, amelyben többséget alkot. Az adott állam tehát lehet akár az emberi
