Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
I. Bevezetés
Bevezetés 15 az esetben azonban az egyenlőségnek nemzeti egyenlőségnek kell lennie, így meg kell állapítani a nemzeti egyenlőség kritériumait. Mindenekelőtt nyilvánvaló, hogy nem tartozhatnak közéjük azok a nemzeti álláspontok, amelyek mások elnyomását indokolják. Következésképpen ezek jogvédelmét sem követelheti az egyén. Ugyanakkor az egyén képes választani a nemzeti jellemzők közül, sőt képes alkotni is azokat. Azaz képes morális vitát folytatni a nemzeti modernizáció és nemzeti örökség egyes elemeiről, illetve a múlt tanulságairól is. Nemcsak mások, hanem saját nemzetének vonatkozásában is le tudja vonni a következtetést, hogy a nemzeti múlt nem mindegyik eleme értékelhető morális értelemben pozitívan, mint ahogy a modernizáció mindegyik elképzelése sem. A nacionalizmus egyes irányzataival kapcsolatban ugyancsak képes morális értékítéletre. Következésképpen e morális képességek birtokában az egyén igényelheti nemzeti sajátosságainak védelmét, nemzeti méltóságának tiszteletben tartását. Ehhez a felfogáshoz az emberi jogok egyenlőségelemének azon változatát kell elfogadnunk, mely szerint az egyenlőség jelentős részben a különbözőségek jogegyenlősége. Biztosításához az államra is szükség van, hiszen nemzeti életüknek számos olyan területe van, amely állami vetülettel is bír. Az állam tartózkodása tehát a nemzeti élet magánéleti területeibe történő közvetlen beavatkozástól részben ugyan megragadható a szabadságjogok fogalmaival, más területek viszont az állam nélkül nem létezhetnek. A nemzetállamok korában tehát az állam polgárainak joguk van élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a nemzetállam biztosít akkor is, ha a többségtől eltérő nemzeti csoportot alkotnak. Polgárai nemzeti esélyegyenlőségének megteremtéséhez persze az államnak meg kell nyitnia intézményrendszerét azok előtt a polgárai előtt is, akik a többségétől eltérő nemzeti identitással bírnak, az ő sajátosságaihoz is igazítva intézményeit. A nemzeti jogok alapjának mindenképpen az e jogokat igénylő személyeknek kell lenniük. Ám minthogy a nemzeti kisebbségek tagjai jogaik egy jelentős részét közösségben gyakorolják, számukra az államnak a kollektív döntéshozatal feltételeit is meg kell teremtenie. A fenti felfogás jelenik meg azoknak a területeknek a jellemzése során, amelyeket gyakran szokás a nemzeti kisebbségek
