Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
I. Bevezetés
16 Bevezetés jogai közé sorolni. Például a nyelvi jogok az anyanyelv állami szintű használatának biztosítását is jelentik. Az állam polgára ugyanakkor igényelheti, hogy a magas kultúrára épülő nemzetállam a nemzeti többséghez hasonlóan tegye lehetővé számára e magas kultúra egyes, az államhoz is kötődő területeinek művelését, vagyis méltányosan támogassa nemzeti sajátosságainak tudományos vizsgálatát, tudományos és kulturális intézményeit, oktatási rendszerében az anyanyelven oktató iskolák szabad alapítását az oktatás minden szintjén, de a döntést az oktatás tartalmi kérdéseiben is. Ugyanakkor a felsoroltak mellett egy további területet is fontosnak tartunk. A nacionalizmus nyilvánvalóan rendelkezik lélektani összetevőkkel is. Amint az kiderült, a nacionalizmus lélektani összetevőinek is vannak morális dimenziói, éppen ezért morális vita tárgyává tehetők és politikai dimenziói is alávethetők morális értékelésnek. Ezért igényeket támaszthatunk az állammal szemben ebben a kérdésben is. Nevezzük ezt a területet a nemzeti tisztelet elvének. Arról van szó, hogy minden egyéni és csoportjog megadása esetén sem biztos, hogy az adott nemzeti csoport tagjai „otthon érzik” magukat az adott állam keretei közt. Az állam az adott csoport kultúrájának és önérzetének védelmezője is. Vagyis a nemzeti szimbólumokról, ünnepekről hozott állami döntésnek teret kell nyitnia a kisebbségek szimbólumai és ünnepei előtt is. Az egyén tehát követelheti államától azoknak a jogoknak a tiszteletben tartását, melyek révén saját adottságai alapján teljes nemzeti életet élhet. Ha az állam ezt polgárai egy része számára nem teszi lehetővé, akkor nem tekinti őket morálisan egyenértékű személyeknek. Megsérti esélyegyenlőségüket, minthogy személyiségük fejlesztését számos területen akadályozza, miközben az állami kötelességek ugyanolyan körét ruházza rájuk. A nemzeti jogok emberi jogi felfogásának egyik fő célja, hogy az államot a kisebbségek nemzeti fejlődését is segítő állammá tegye. Jelen dolgozat sokat köszönhet Halmai Gábor, Kis János és Ludassy Mária tanácsainak és kritikai észrevételeinek. Valamennyiüknek hálával tartozom.
