Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
V. Emberi jogok - nemzeti jogok
A nemzetek jogának problémája 155 Többféleképpen korrigálható az érvényesíthetetlen eredeti elv. Az egyik lehetséges korrekció, ha megsértjük a lakóhely önkéntes elhagyásának elvét, azaz a nemzetileg homogén államot kitelepítéssel, illetve betelepítéssel valósíthatjuk meg. Tehát a Közép-Európában ismert megoldás rendje szerint az adott nemzethez nem tartozó egyéneknek el kell hagyniuk az állam területét, illetve az állam a rendelkezésére álló eszközökkel az általa helyesnek tartott nemzeti identitással rendelkezőket telepít a pacifikálandó területre. Lényegében ilyen célt követ az a megoldás is, mely szerint a más államokban élők automatikusan rendelkezhetnek az adott ország állampolgárságával, ha az adott nemzet tagjainak ismeri el őket az állam. A másik lehetséges korrekció, ha az adott egyén nem választhatja meg szabadon nemzeti hovatartozását, hanem az adott állam által preferált nemzethez köteles tartozni. Vagyis az állam asszimilációra törekszik puhább vagy keményebb módszerekkel. Mindkét korrekció sérti azt az elvet, hogy az adott nemzethez tartozó egyének saját elhatározásuk alapján alkossanak egy politikai közösséget, amely szuverenitással bír lakóhelyük fölött. Ezért pontosítani kell két kérdést. Az egyik kérdés: ki dönt a nemzeti hovatartozásról? A nemzetek jogának elfogadása esetén nyilvánvalóan az állam hatalmi eszközökkel befolyásolja az egyén választását. A másik kérdés: ki dönt az adott terület hovatartozásának kérdéséről? Az adott terület hovatartozásának problémája nyilvánvalóan a hovatartozás jogi igazolása, vagyis hogy jogszerűen kihez tartozik az adott terület. Ahhoz a nemzethez, amely éppen uralja, vagy ahhoz, amelynek tagjai az adott időszakban többségben vannak az adott területen, esetleg ahhoz a nemzethez, melynek elődei korábban jelentek meg az adott területen, és csak erőszak révén veszítették el szuverenitásukat a terület fölött, illetve megszállásuk következtében kerültek számbeli kisebbségbe? Mi tehát a mérce az adott terület hovatartozását illetően a nemzetek jogából kiindulva? A probléma nyilvánvaló, minthogy a fenti érvek mindegyike lehet megalapozott érv, és ezen érvek számos esetben egymással szemben állnak, azaz az egyik fél az egyikkel érvel, a másik pedig a másikkal. Ezért állíthatjuk, hogy számos esetben nincs egyértelmű válasz, ha a nemzetek jogából indulunk ki. A fenti vá
