Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
Morális egyenlőség - nemzeti egyenlőség 139 nem több természeti erő uralma alatt cselekszenek az emberek, így minden nemzet eltérő erő hatása alatt áll. Következésképpen a valóságban az ilyen erők harca zajlik. Ugyanez érvényes a nemzeti istenek világára is. Ha azonban e nacionalizált Iliász képe irreálisnak tekinthető, és embereknek tulajdonítjuk a nacionalizmus eszméjét s az eszme különféle változatait, valamint ugyanúgy embereknek tulajdonítjuk azoknak a társadalmi körülményeknek a kialakítását a történelem folyamán, melyek között az eszme hatásossá vált, akkor evidens, hogy az egyén a nacionalizmus eszméjét is képes elgondolni, majd morálisan megítélni mind általános vonásaiban, mind megjelenésének egyes konkrét eseteiben. Az egyének és embercsoportok is át tudják venni egymástól az eszmét, éppen általa válva nemzetté. Képesek különbséget tenni azon formái közt, amelyek mások nemzeti fejlődését akadályozzák, s azon formái közt közt, amelyek nem képesek, sőt esetleg segítik nemzeti előrehaladásukat. Ehhez a nacionalizmus funkcióinak azt a körét kell megvizsgálnunk, amelyek kapcsán lehetséges egyetértés kialakítása, azaz nem szükséges, hogy mások nemzeti elnyomásához kötődjenek. Nyilvánvalóan nem tartozhat ebbe a körbe az adott nemzet dominanciájának küldetése a világ valamely része fölött, valamint a nemzeti felsőbbrendűség semmilyen formája, de a nemzeten belül valamely kurzus egyedül nemzetinek minősítése sem. Ám ide tartozhat a nyelv nemzeti szerepe, ide tartozhatnak az irodalom, a művészetek, a tudományok nemzeti dimenziói, amelyek szabadon fejleszthetők anélkül, hogy általuk mások hasonló szabadságát szükségszerűen korlátozni kellene. A gazdasági életben is lehetséges az igazságosság olyan rendje, amely a javakat s lehetőségeket oly módon osztja el, amely megtartja a fejlődés lehetőségét a különböző nemzetiségű résztvevők számára. Nem kevésbé lehetséges ez a nemzeti hagyományok fenntartása és az egész nemzeti múlt tanulságainak értékelése, egyes elemeinek felhasználása, illetve mások elvetése tekintetében. Az kérdés csupán az, hogy morális jogaink közé sorolhatók-e a fenti területek. A morális jogok a társadalom jólétét szolgáló jogok. Igazolásuk során a jogalany valamilyen erkölcsileg értékelhető tulajdonságára hivatkozunk, amelyet az adott társadalmi viszonyban
