Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

IV. Nemzet és morál

136 Nemzet és morál együttélésének szavatolására, ha egy nyitott kommunikációs struktúrákkal rendelkező és liberális kultúrával a háttérben és önkéntes társulások talaján álló társadalomról van szó, nyilván­valóan olyan állítás, melyet el kell fogadni, ám ez, szerintünk, ki­egészítésre szorul. Ennek egyik ilyen pontja az önkéntesség mértékének megvizsgálása, a másik az egyenjogúság mibenlé­tének megadása. A liberális kultúra fogalma ugyanis, amint már láthattuk, nem takar feltétlenül olyan kultúrát, amely a nemzeti sokféleséget az adott állam keretein belül kívánatosnak, illetve megtartandónak tekinti. A kommunikáció szabadsága nyilvánvalóan az egyik, de nem az egyetlen, önmagában is elégséges feltétele az egyén nemze­ti szabadságának. A vita során a nemzeti szabadságot moráli­san is meg kell alapozni, méghozzá az emberek sajátosságaira alapozva. Ennek révén válhatnak a nemzetileg különböző cso­portokhoz tartozó egyének morális közösséggé. A nemzeti rész­rehajlásnak tehát nem elég nem akadályoznia mások nemzeti részrehajlását, hanem egyenesen lehetővé kell tennie azt. Ugyanakkor az állam be nem avatkozásának a nemzeti kultúra egyes területeibe továbbra is a nemzeti részrehajlás részét kell képeznie. A nemzeti lét más területei viszont kifejezetten az ál­lam függvényei. A nemzeti részrehajlás ilyetén rendje feltételezi a más-más nemzetiségűek morális közösségét. A morális értékítélet feltéte­lezi a különféle nemzetiségű egyének morális diskurzusát. A mo­rális diskurzusnak egymás kölcsönös elismerésével kell járnia, hiszen ezen elv érvényesülése nélkül nem lehetséges morális egyenlőség s így diskurzus sem. Ennek az elismerésnek pedig nyilvánvalóan nemzeti elismerésnek kell lennie, méghozzá olyannak, amely éppen a nacionalizmus ellentmondásossága miatt nem lehet határtalan, ám biztosítja a felek nemzeti sza­badságát és egyenlőségét. Ezért alapja a morális egyenlőség kell, hogy legyen. 9. Morális egyenlőség - nemzeti egyenlőség Kis János terminusát alkalmazva vizsgálódásunk tárgyára, ah­hoz, hogy az „anonimitás”210 feloldása nemzeti szempontból az

Next

/
Thumbnails
Contents