Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

IV. Nemzet és morál

Nemzeti részrehajlás 129 tás és részrehajlás határai nem vonhatók meg, tehát az eredeti cél nem érhető el. A nemzeti részrehajlás indoklásával persze mindenképpen meg kell próbálkoznunk, de a nemzeti részrehajlás határának nyilvánvalóan máshol kell húzódnia. Mindenekelőtt választ kell adnunk Lichtenberg azon kérdésére, hogy lehetséges-e olyan identifikáció a nemzeti csoporttal, közösséggel, amely nem áll ellentétben az emberiség egészével történő identifikációval. És az első kérdés megválaszolásának kell megadnia a választ Lich­tenberg második kérdésére is, arra, hogy milyen értelemben kell csoporthoz, esetünkben nemzeti csoporthoz tartoznia az ember­nek. Nyilvánvaló, hogy nem abban az esetben nincs ellentétben a nemzeti csoporttal történő identifikáció az emberiség egészé­vel, ha azt feltételezzük, hogy az emberiség szükségszerűen csak nemzeti komponensekből tevődik össze, s az egyén csak ennek révén lehet részese az emberiség egészének. Kant Her­­derrel kapcsolatos kritikai észrevételeiből ennek e felfogásnak a cáfolata világosan kitűnik. Leszögezhetjük tehát, hogy a nemzeti részrehajlásnak em­bertársaink közös nemzeti tulajdonságaira kell vonatkoznia, hi­szen ettől nemzeti, s kézenfekvőnek látszik, hogy morálisan ak­kor indokolható, s ez egyben a harmadik lehetőség is, ha egye­sek szorosabb nemzeti együttműködése nem akadályozza má­sok szorosabb nemzeti együttműködését, azaz a nemzeti rész­rehajlás a szabadságjogok morális alapjaira támaszkodik. Ám ez az álláspont sem jelenti feltétlenül az egyén nemzeti egyenlőségének és szabadságának biztosítékát. Nem tesz kü­lönbséget ugyanis a nemzeti kooperáció típusai, tehát például eltérő politikai irányultsága között. Lehetséges, hogy a nemzeti együttműködés egyik fajtája a liberális demokrácia szabályrend­szerét követi, míg a másik nem. A kérdés, hogy az ilyen esetben az első csoport milyen mértékben köteles toleránsán viselkedni a másikkal szemben, főként akkor, ha a második csoport eleve nem toleráns. Továbbá feltételezi az állam be nem avatkozásának elvét, te­hát az állam semlegességét. Ám az állam nemzeti semlegessé­gének jellege nemzeti tekintetben nem azonos a szabadságjo­gok kérdésében gyakorolt semlegességével. Az államnak a náci-

Next

/
Thumbnails
Contents