Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
Nemzeti részrehajlás 129 tás és részrehajlás határai nem vonhatók meg, tehát az eredeti cél nem érhető el. A nemzeti részrehajlás indoklásával persze mindenképpen meg kell próbálkoznunk, de a nemzeti részrehajlás határának nyilvánvalóan máshol kell húzódnia. Mindenekelőtt választ kell adnunk Lichtenberg azon kérdésére, hogy lehetséges-e olyan identifikáció a nemzeti csoporttal, közösséggel, amely nem áll ellentétben az emberiség egészével történő identifikációval. És az első kérdés megválaszolásának kell megadnia a választ Lichtenberg második kérdésére is, arra, hogy milyen értelemben kell csoporthoz, esetünkben nemzeti csoporthoz tartoznia az embernek. Nyilvánvaló, hogy nem abban az esetben nincs ellentétben a nemzeti csoporttal történő identifikáció az emberiség egészével, ha azt feltételezzük, hogy az emberiség szükségszerűen csak nemzeti komponensekből tevődik össze, s az egyén csak ennek révén lehet részese az emberiség egészének. Kant Herderrel kapcsolatos kritikai észrevételeiből ennek e felfogásnak a cáfolata világosan kitűnik. Leszögezhetjük tehát, hogy a nemzeti részrehajlásnak embertársaink közös nemzeti tulajdonságaira kell vonatkoznia, hiszen ettől nemzeti, s kézenfekvőnek látszik, hogy morálisan akkor indokolható, s ez egyben a harmadik lehetőség is, ha egyesek szorosabb nemzeti együttműködése nem akadályozza mások szorosabb nemzeti együttműködését, azaz a nemzeti részrehajlás a szabadságjogok morális alapjaira támaszkodik. Ám ez az álláspont sem jelenti feltétlenül az egyén nemzeti egyenlőségének és szabadságának biztosítékát. Nem tesz különbséget ugyanis a nemzeti kooperáció típusai, tehát például eltérő politikai irányultsága között. Lehetséges, hogy a nemzeti együttműködés egyik fajtája a liberális demokrácia szabályrendszerét követi, míg a másik nem. A kérdés, hogy az ilyen esetben az első csoport milyen mértékben köteles toleránsán viselkedni a másikkal szemben, főként akkor, ha a második csoport eleve nem toleráns. Továbbá feltételezi az állam be nem avatkozásának elvét, tehát az állam semlegességét. Ám az állam nemzeti semlegességének jellege nemzeti tekintetben nem azonos a szabadságjogok kérdésében gyakorolt semlegességével. Az államnak a náci-
