Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
120 Nemzet és morál szeri felvethető a kérdés, hogy milyen szocietális csoportra van szüksége annak, aki a nemzeti többséghez tartozik. Maga a többséghez tartozás helyzete automatikusan biztosítja minden egyén nemzeti jogainak teljességét? Számos példa hozható fel a történelemből vagy akár a jelenből, amely világosan jelzi, hogy aligha. S amint az világossá vált, a többségi döntéshozatal önmagában a nemzeti többséghez tartozó egyén számára sem biztosítja feltétlenül nemzeti jogai érvényesítésének szabadságát, még ha erre általában nagyobb az esélye, mint a nemzeti kisebbségek tagjainak. Bár maga a megállapítás helyes, Brian Walker kritikája kapcsán is kiderült, hogy Kymlicka fogalma részben túl szűk, részben pedig túl tág ahhoz, hogy morális alapja lehessen az univerzalizmus és nacionális partikularizmus közti ellentét feloldásának. 7. A partikularizmus tagadásának csapdája Elvileg feloldhatjuk a dilemmát úgy is, ahogy Kant nacionalizmusellenességét próbálták értelmezni nemzeti bírálói, és ahogy ez hasonló viták során mindmáig megjelenik: a partikularizmus erkölcsi tagadásával. Ám ebből következően egyben a nemzet erkölcsi értékét is tagadnunk kell. Szerintünk ezért kell a kérdésre összetettebb választ adniuk a nemzeti partikularizmust bíráló gondolkodóknak. Ennek egyik változatát jelenti David Miller álláspontja. Miller szerint az etikai univerzalizmus hívei az etikai pártatlanságban hisznek, míg az etikai partikularizmus hívei az etikai részrehajlásban.181 Miller tehát az univerzalizmus fogalmából kizárja a nemzeti részrehajlás lehetőségét. Az univerzalizmus hívei szerinte a partikularizmusban a racionalitás bukását látják, míg a partikularizmus támogatói az absztrakt racionalizmus iránti elkötelezettségnek tekintik az univerzalizmust, amely felülmúlja az átlagember képességeit.182 Az univerzalizmus híve a honfitárs iránti elkötelezettséget két érvrendszerrel támasztja alá. Az egyik az önkéntes társulás elmélete.183 Ugyanakkor Miller szerint a nemzeti identitás születése azt jelentette, hogy az egyén magát a „történelmi közösség” tagjának tekintette. A szabad választás csupán absztrakció, amely elvonatkoztatja az atomizált
