Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
Közvetítő csoport 111 nemzeti sajátosságait ne vegyék semmibe, sőt másoktól joggal követelheti tiszteletét. Will Kymlicka szerint az igazi dilemma az egyén iránti tisztelet két fajtája között van, nem pedig az egyén, illetve a csoport iránti tisztelet között. Az egyén iránt kulturális közösségének tagjaként is tisztelettel tartozunk, és el kell ismernünk követelése jogosságát, amelyeket e kultúra védelmében előterjeszt. Továbbá a politikai közösség tagjaként is tiszteletet érdemel, azaz el kell ismernünk annak fontosságát, hogy képes legyen érvényt szerezni az állampolgári jogok egyenlőségének. Ha a kulturális csoporttagság és a polgári egyenlőség ellentétbe kerül egymással, akkor pótlólagos állampolgári jogokra lehet szükség, hogy egy csoportot megvédjünk a nem kívánt felbomlástól.173 A kulturális közösségben való tagság releváns szempont lehet a hasznok és terhek elosztásában, ami egy liberális igazságelmélet célja. A megoldás tehát a kisebbségi jogok és a liberális egyenlőség összebékítésében rejlik. Ám ezen a ponton Kymlicka Plamenatzéhoz hasonló következtetésre jut. Ezen összebékítés alapértéke ugyanis a kultúra. A kultúra azért fontos, mert az előttünk nyitva álló választási lehetőségeink tartományát Kymlicka állítása szerint kulturális örökségünk határozza meg. Ugyanakkor két szemponttal mindenképpen ki kell egészítenünk Kymlicka nézetét a kulturális örökségnek az egyéni választás lehetőségeit meghatározó tézisét. Először: más tényezők is jelentős hatással vannak az egyéni választásra, például az egyéni kreativitás a kultúra eleminek megválasztásában és használatában, sőt alkotásában. Másodszor: a kulturális örökség nem homogén nemzetileg, azaz az egyén nem csupán a nemzeti elemekből választhat, hanem a nemzeten kívüli kulturális elemek is befolyásolják döntéseit. A következtetés világos: a nemzeti kulturális örökség önmagában nem határozza meg választásai lehetőségeinek tartományát, ugyanakkor a nacionalizmusok korában nyilvánvalóan jelentősen befolyásolja azt. Kymlicka logikája szerint tehát a kulturális csoporttagság teszi lehetővé az egyéni választást. A kultúra révén válik az ember képessé arra, hogy megítélje élettervei értékét, tehát a kultúra szabadsága részévé válik. A második megfontolás, amelyre Kymlicka a kulturális jogok védelmét alapozza, a liberális egyenlőség. Egyes kisebbségek
