Öllös László: Emberi jogok - nemzeti jogok. Emberi és polgári jogok-e a nemzeti kisebbségek jogai? - Nostra Tempora 10. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
IV. Nemzet és morál
Közvetítő csoport 109 értékrend nélkül nem fejlődhet erkölcsi lénnyé. És e kettő szorosan összefügg. Plamenatz a nacionalizmus liberális válfajának azt tekinti, ha a fentiekhez társul a liberális állam, illetve belőlük következik, rájuk épül. Ugyanakkor nyilvánvalóan jellemeznie kell az ettől különböző antiliberális nacionalizmust, tehát az olyan népek nacionalizmusát, akik politikailag már egyesültek, de mégis megalázták vagy semmibe vették őket. Plamenetz antiliberális nacionalizmusát tehát oly módon értelmezhetjük, hogy esetében szintén létezik a nemzettudatnak a politikait megelőző kulturális formája, ám erkölcsi dimenziójának politikai sérelme antiliberális politikai reakciót vált ki. Ugyanakkor nyit egy kiskaput is. Azt állítja, hogy az antiliberális nacionalizmus nemcsak a „háborúban megvert”, hanem a „győzelemből kiábrándult” népeknél is megjelenik. Ezzel viszont az antiliberális nacionalizmust olyan széles mezőbe helyezi, amelyben már aligha azonosítható. Erre minden bizonnyal azért van szüksége, mert a háborús vereséggel nem magyarázható minden antiliberális lépés, az a megállapítás pedig, hogy egy nemzetet „semmibe vesznek”, túl általános állapotjellemzés. Plamenatz elmélete tehát valóban magyarázza az elnyomottak, a gyarmatosítottak, sőt akár a fenyegetettek nemzeti egységesülését, de nem magyarázza az elnyomók, a gyarmatosítók, a fenyegetők nacionalizmusát éppen ilyen tetteik kapcsán. Liberális volt-e tehát az angol nacionalizmus az írek szemszögéből nézve, és ha embereknek tekintjük őket, akkor nem csupán az ő szemszögükből nézve? Fel kell tehát tennünk a kérdést, hogy hol kezdődik és végződik az univerzális és az egyéni, hol a nacionális, ha a nemzeten keresztül jutunk el az egyetemes emberihez. Ez a nemzetnek mint az egyéni és univerzális emberi közötti köztes struktúrának az önértékként való kezeléséből eredő alapvető kérdés. Ha a nemzet önérték, akkor hogyan kezelhetjük esetleges konfliktusát az univerzálissal, illetve individuálissal, sőt adott esetben mindkettővel? Plamenatz átveszi Herder kulturális nacionalizmusának egyes elemeit anélkül, hogy feloldaná a bennük rejlő ellentmondást. A nemzeti felszabadulásnak ugyanis óhatatlanul politikai elemeket is tartalmaznia kell. Ha pedig az egyén szá
