Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
III. Az etnikailag vagyes házasságok alakulása Kassán 1920 - 1938 között
88 Az etnikailag vegyes házasságok alakulása Kassán A 4. táblázatból szembetűnően látszik, hogy a magyarországi zsidó vegyes házasságok aránya jóval meghaladja a csehszlovákiai országos, a szlovákiai tartományi (lásd 6. Ij. táblázatait) és a kassai helyi adatokat (lásd 1. táblázat): Csehszlovákiában átlagosan feleannyiszor, Szlovákiában ötödannyiszor és még Kassán is csak feleannyiszor köttettek házasságok izraeliták és más felekezetűek között, mint Magyarországon. A magyar országos adatokból úgy tűnhetne, mintha a vegyes házasságok esetében a két ország zsidósága között lényeges eltérések mutatkoznának. Az eltérések azonban valójában jóval kisebbek. A magyarországi magas vegyesházasság-mutatók ugyanis tartalmazzák a budapesti adatokat is: ezek az összes izraelita felekezetűek által kötött vegyes házasságoknak rendszerint kétharmadát tették ki (64,7; 69,6; 64,0; 67,3%). Ahogy a már hivatkozott szerzők is kimutatták, a magyarországi zsidóság asszimilációjának legfőbb központja a főváros volt. A nem Budapesten kötött vegyes házasságok aránya az izraelita házasságokból a mintaévekre csak 8,0; 9,4; 13,7 és 13,5% - hozzávetőleg éppen annyi, mint Kassán. Összességében a két világháború közötti kassai zsidó vegyes házasságok aránya megfelel a magyarországi vidéki arányoknak. Ez azonban önmagában csak annyit jelent, hogy egy, a magyarországinál szekularizáltabb, nyitottabb, az emberi jogok tekintetében szabadabb társadalmi miliőben sem vált népszerűbbé, illetve szükségszerűbbé a vegyes házasság (s ezzel a zsidó tradíciók látványos megtagadása) Csehszlovákiában, mint Magyarországon, sőt a regionális és az országos adatokat tekintve a vegyes házasság jóval kevésbé volt jellemző a csehszlovákiai zsidóságra, mint a magyarországira. Ennek legfőbb okát az erős ortodoxiában kell látnunk, amely tiltotta a vegyes házasságot, de hozzájárulhatott a cionizmus, a zsidó reneszánsz is, amelyről a következő fejezetben bővebben lesz szó. A jelenség másik, alternatív magyarázata az lehet, hogy a nemzeti szempontból is emancipált csehszlovákiai zsidóság kevésbé kényszerült arra, hogy státuskompenzációs céllal vegyes házasságra lépjen: a társadalmi, foglalkozásbeli előmenetelben a zsidóság sem felekezeti, sem nemzetiségi szempontból nem volt hátrányos helyzetben.