Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

II. Iskoláztatási stratégiák a kassai zsidóság körében

Iskoláztatási stratégiák a kassai zsidóság körében 71 egy olyan része is, amely identitását megőrizve iskoláztatási stratégiáit racionalizálta: a szlovák gimnáziumot választotta, de mint magyar anyanyelvű iratkozott be. Ez egyébként gyak­ran valódi politikai „tettnek” számított, és a tanárok rosszin­dulatát, a diák hátrányos megkülönböztetését is kiválthatta. Összegzésül: A kassai zsidóság iskoláztatási stratégiái alapján sem tekinthető homogén népességnek. Meghatározó tendencia azonban a nyelvi integráció, amelynek egyik típusa az államnyelvnek az iskolában való elsajátítása a korábbi identitás feladása nélkül (lásd a magyar anyanyelvűek számát a szlovák iskolákban). A másik típust az asszimiláció egyik el­ső lépcsőfokának nevezhetjük, amely az államnyelv elsajátítá­sában és a korábbi identitás elhallgatásában vagy feladásá­ban érhető tetten (lásd a szlovák anyanyelvűek számát a szlo­vák iskolákban, illetve a szlovák állami elemikbe iratkozotta­­kat). A természetes nyelvi integrációt, illetve asszimilációt fel­gyorsíthatta a hatóságok részéről megnyilvánuló kényszer és a kisebbségi (magyar) iskolák hátrányos helyzete (iskolák be­zárása, létszámkorlátozások stb.). A természetes és a kikényszerített nyelvi integráció mel­lett a magyarsághoz való asszimiláció megtorpanását, a disz­­szimiláció első jeleit is mutatják a beiratkozási adatok. Ennek a folyamatnak generációs sajátosságai is vannak: így az ele­mikben, a fiatalabb nemzedéknél már azt látjuk, hogy az álla­mi magyar elemik népszerűsége radikálisan csökkent; míg a polgáriknál és a gimnáziumoknál, az eggyel előbbi nemzedék­nél ez a folyamat épphogy megkezdődik. Az elemikben és a gimnáziumokban megfigyelhető eltéréseknek azonban felte­hetően nem pusztán generációs okai lehetnek. Feltételezhe­tő, hogy a magasabb iskolázottság a polgárosultabb - és asz­­szimiláltabb - rétegekben volt jellemző, ez magyarázza a ma­gyar iskolába íratott, illetve magyar anyanyelvűként szlovák gimnáziumban tanuló zsidók változatlan arányát és számát. Ezek közül került ki a magyar tannyelvű iskoláztatási formá­kat továbbra és az egész korszakon keresztül előnyben része­sítő asszimilált és magyar identitását megtartó zsidók cso­portja.

Next

/
Thumbnails
Contents