Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
II. Iskoláztatási stratégiák a kassai zsidóság körében
72 Iskoláztatási stratégiák a kassai zsidóság körében Jegyzetek 1 Elsősorban Karády Viktor kutatási eredményeire kell felhívni a figyelmet (Karády 1989: 112-121., Karády 1987, Karády-Vári 1987, Karády 1990: 209-246.) A felüliskoláztatási adatokat lásd Magyar Statisztikai Közlemények új sorozat 61. kötet Budapest, 1916, a kassai izraelita népességre 96. 2 Lásd 122/1920. sz alkotmánytörvény 130. és 131. In: Csehszlovákia törvényeinek és rendeletéinek gyűjteménye, Bratislava- Pozsony, 1924. A nyelvtörvény szerint „az állam hivatalos nyelve a csehszlovák nyelv". Eszerint a cseh országrészeken a hivatali ügyintézés „általában” cseh, Szlovákiában „általában” szlovák nyelven történik. A törvény a kisebbségek nyelvi jogait az alábbiképpen rendezte: „A köztársaságnak azok a bíróságai, hivatalai és hatóságai, amelyek hatásköre olyan bírósági járásra terjed ki, amelyben az utolsó népszámlálás szerint legalább húsz százalék azonos, de nem csehszlovák nyelvű állampolgár lakik, mindazon ügyekben, amelyek elintézése azon az alapon tartozik hozzájuk, hogy hatáskörük erre a járásra kiterjed, kötelesek az ilyen nyelvi kisebbségek tagjaitól ugyanazon nyelvű beadványokat elfogadni és a beadványok elintézését nemcsak csehszlovák nyelven, hanem a beadvány nyelvén is kiadni.” 3 A hírhedt „Kanzelparagraphen’’ még az 1918/19-es első reformok közé tartozott (Hoensch 1978: 37.). 4 A statisztikai források szerint az oktatási reform nem volt ilyen radikális a német nyelvterületeken működő főreáliskolákkal és líceumokkal. Ilyen típusú tanintézmények azonban már az első világháborút megelőző időszakban is működtek Csehországban és Morvaországban egyaránt. A cseh oktatáspolitika miatt - bár ez a többi kisebbségnél nagyobb lehetőségeket nyújtott a csehszlovákiai német kisebbség számára - komoly konfliktusok voltak a csehek és a németek között. (Mitter, Wolfgang: Erziehung in deutschen Schulen in der Tschechoslowakei (1918-1938) im Spiegel des Loyalitätenkonfliktes In: Karády-Mitter szerk. 1990: 71-84.; Von Kopp, Botho: Das Schulwesen und der Antagonismus zwischen Tschechen und Deutschen in der Tschechoslowakischen Republik 1918-1938. In: Karády-Mitter szerk. 1990: 85-104.) 5 A csehszlovák oktatási rendszernek a magyarországinál modernebb volta köztudott és elismert volt már a korszak Magyarországán is. Az iskolarendszer fejlettségében ennek ellenére is megmutatkozó regionális eltéréseket egyes szerzők még a monarchiabeli különbségekre vezetik vissza. (Surányi-Várady 1928: 169-177.)