Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
II. Iskoláztatási stratégiák a kassai zsidóság körében
64 Iskoláztatási stratégiák a kassai zsidóság körében elemiben tanulóké szintén (lásd 5. táblázat). A szlovákokhoz való asszimiláció egyértelműen a magyar kisebbség rovására történt: a magyar elemibe befratott izraelita vallásúak létszámcsökkenéséhez hasonló mértékben nőtt meg a szlovák állami elemikben tanulók aránya. Ahogy tehát a magyar elemik az iskoláztatásban egyre népszerűtlenebbé lettek, úgy váltak a szlovák állami elemik mind vonzóbbá. Hasonló tendenciákra utalnak az össz-szlovákiai statisztikai kimutatások is: 1921-ről 1925-re a szlovákiai izraelita vallású elemisták aránya a szlovák tannyelvű iskolákban 57,9%ról 61,3%-ra nőtt; a magyar tannyelvűekben 35,1%-ról 25,2%ra csökkent.19 A megfelelő kassai arányok valamivel kisebb változásokat mutatnak (1920 és 1925 között 23,9 és 48,5%, ill. 68,5 és 40,2%), ennek magyarázata egyfelől a kassai zsidóság városias - tehát asszimiláltabb - volta, másfelől az a tény, hogy Kassán a többi egykori felvidéki városhoz képest is asszimiláltabb zsidó népesség élt. Arra, hogy a kassai magyar anyanyelvű zsidóság körében az iskoláztatás terén a két világháború közötti időszakban bekövetkezett disszimiláció és a szlovákokhoz való nyelvi asszimiláció (integráció) mennyiben volt természetes és mennyiben kikényszerftett folyamat, a fenti adatok önmagukban nem adnak választ. Kényszerítő tényezőnek kell tekinteni a kassai iskolák „kínálatát" (oktatási nyelv, férőhelyek száma, tanerő, az oktatás színvonala, az iskola presztízse stb.). A magyar tannyelvű iskolák megszűnéséről az előbbiekben már volt szó, a magyar (illetve a magyar zsidó) kisebbség számára 1920 után anyanyelvi oktatás lehetőségei radikálisan lecsökkentek. A törvénytelenül elbocsátott tanárok miatt pedagógushiány jött létre.20 Tovább nehezítette a kisebbségi nyelven tanulók helyzetét, hogy épp a legkisebb és a legkorszerűtlenebb iskolát hagyták meg számukra21, így még 80 fős osztálylétszámok mellett sem volt mód arra, hogy az összes jelentkezőt felvegyék22. A beiratkozások - különösen az első évtizedben - a kisebbségek számára nagy procedúrát jelentettek; akiknél ugyanis nem volt „egyértelmű" (sic!) a nemzetiségi hovatartozás, azokat az iskolagondnokság (a Slovenská Liga helyi, szlovák, valamint cseh pedagógusokból álló testületé) szlo-
