Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
II. Iskoláztatási stratégiák a kassai zsidóság körében
Iskoláztatási stratégiák a kassai zsidóság körében 53 intézmények „kínálata" és a „etnikai munkaerőpiac” kereslete. A csehszlovák első republikában egyedül a német kisebbségnek volt lehetősége arra, hogy szinte bármely oktatási formában és szinten az anyanyelvén taníttassa gyermekeit. Csehszlovákiában az 1918-1938 közötti időszakban a kezdetektől kilenc cseh-szlovák és három német tannyelvű egyetem működött, és egyes cseh egyetemeken ukrán fakultás is volt. A többi nemzetiségnek nem volt lehetősége anyanyelvén felsőfokú végzettséget szerezni. A magyar jogakadémiákat megszüntették, a pozsonyi egyetem az államfordulat után testületileg Pécsre költözött. A kisebbségek - elsősorban a magyarok - egyetemalapítási törekvései mindvégig sikertelenek maradtak. Az 1930-as népszámlálással a magyar kisebbség több helyütt (így Pozsonyban és Kassán is) elveszítette nyelvhasználati jogait - ez a tény nemcsak a „nemzetiségi munkaerőpiac” szűkülését vonta maga után, hanem a kisebbségi iskolák állami támogatásának csökkentését is, ezáltal maguk a beiskolázási lehetőségek is korlátozódtak. Mindezek a körülmények azt sugallják, hogy a legkedvezőbb helyzetben az volt, aki a cseh-szlovák (vagy német) iskolákat választotta. Ebbe az irányba hatottak azok a szlovákosító - kezdetben nyílt, később burkolt, illetve formalizált - állami oktatáspolitikai törekvések, amelyeket Szlovákiában elsősorban a Slovenská Liga (tanfelügyelőség) képviselt, valamint a személyes, nem hivatalos nyomásgyakorlás eszközei (Owen 1985, 87-98.). Ezekről - mivel az egykori, ilyen irányú össz-szlovákiai sérelmek feltárása nem volt célom - az elemzés közben, konkrét kassai példákon keresztül lesz csak szó. Az eddig leírtak többé-kevésbé az összes csehszlovákiai kisebbség iskoláztatási stratégiáit meghatározó külső tényezőknek tekinthetők. A szlovákiai magyar és német anyanyelvű zsidóságnak további két lényeges - korlátozó - feltétellel kellett számolnia, mindkettő a külföldi tanulmányokkal függött össze. Egyrészt a magyarországi egyetemekre való bejutás esélyei az 1920-as numerus claususszal a minimálisra zsugorodtak, másrészt 1933-tól a német egyetemek látogatása sem volt ajánlatos.
