Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
II. Iskoláztatási stratégiák a kassai zsidóság körében
54 Iskoláztatási stratégiák a kassai zsidóság körében Végezetül az iskoláztatási stratégiákat döntően meghatározó körülmények általános tárgyalásakor szólni kell azokról a belső motivációkról, amelyek gyakran mégis az előbbiek ellenében befolyásolták az iskolaválasztást. Ilyen belső motiváció lehetett a magyar identitás, amely a zsidó gyermekek magyar tannyelvű iskolákba járatásában öltött testet; a kiemelkedően magas szakmai, művészeti ambíciók, amelyek Nyugat-Európa fővárosait célozták meg; de ilyen lehetett az az elkötelezett cionista álláspont is, amely szerint a Palesztinába való kivándorlás feltételeként a mezőgazdasági szakmákat - mint „nem-zsidó” szakmákat - kell előnyben részesíteni. A belső motivációk közül némelyek statisztikai úton is rekonstruálhatók, mások azonban csak „puhább” módszerekkel mutathatók ki. 11.2. A zsidóság felüliskoláztatásának mértéke Az izraelita vallásúaknak a más felekezetűekkel szembeni felüliskolázottsága hasonló tendenciákat mutat Csehszlovákiában is, mint Magyarországon. A legalább középfokú végzettséggel rendelkezők közül az evangélikusok mellett az izraelita vallásúak képviseltetnek a legnagyobb arányban. A kassai adatok a következők: 1. táblázat: A fő- és középiskolát végzettek megoszlása a főbb vallásfelekezetek szerint Kassán 1938-ban Felekezet/ Iskolai végzettség r.kat g.kat ref.evang. izr. egyéb OSSZ. főiskola 509 32 69 138 344 16 1.108 % 45,9 2,9 6,2 12,5 31,1 1,4 100,0 középiskola 8 osztály 1.856 137 183 382 1.207 34 3.799 % 48,9 3,6 4,8 10,1 31,7 0,9 100,0 középiskola 6 osztály 2.837 213 270 509 1.808 45 5.682 % 49,9 3,7 4,7 9,0 31,8 0,9 100,0 középiskola 4 osztálv 7.680 682 697 1.069 4.576 8414.788 % 51,9 4,6 4,7 7,2 31,0 0,6 100,0 A fele kezetek a népesség arányában 62.3 8.1 4,7 4.5 19.7 0.7 100,0 Az adatok forrása: Magyar Statisztikai Szemle 1939/5.sz. 532.
