Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
II. Iskoláztatási stratégiák a kassai zsidóság körében
52 Iskoláztatási stratégiák a kassai zsidóság körében Milyen tannyelvű iskolákat részesített előnyben a kassai zsidóság az alap- és a középfokú beiskolázáskor? (Kassán nem működött egyetem vagy más felsőfokú tanintézmény; a szlovákiai hozzáférhető statisztikai források csak a korszak elejéről /1920-1927/ állnak rendelkezésre, és a másodlagos forrásokkal együtt sem alkalmasak arra, hogy a zsidóság helyét a felsőoktatásban meghatározhatnánk. Egyedül a felüliskoláztatás ténye és egyes képzési formák - pl. orvosi egyetem, jogi kar stb.- előnyben részesítése látszik kézenfekvőnek a szórványos adatokból.) II.1. A csehszlovák iskolarendszer és a kisebbségek A felüliskoláztatás és az „etnikai irányultság” egymástól független mutatói is lehetnek az iskoláztatási stratégiáknak akkor, ha minden szóban forgó többségi és kisebbségi nyelven rendelkezésre áll a tanintézmények teljes (szükséges) skálája az elemi iskolától az egyetemig, ha tehát például egy német kisebbségi számára lehetőség van arra - mint ahogy a csehszlovák első republikában ez így is volt -, hogy elemi iskolai, gimnáziumi és egyetemi tanulmányait is a saját anyanyelvén oktató intézményekben végezze el. Továbbá teljesülnie kell annak a feltételnek is, hogy az „etnikai munkaerőpiacon” végzettségével piacképes legyen. Ez utóbbihoz annyit magyarázatul, hogy egyes értelmiségi szakmák - így például az ügyvédi, a bírói, a tanári stb. foglalkozás - kisebbségi nyelven történő hivatalos gyakorlása a nyelvtörvény szerint2 az adott város, illetve járás nemzetiségi arányaitól függött, amelyet a népszámlálások alapján állapítottak meg. Ezért elvben legalább tíz évre meghatározták többek között a közigazgatásban, a jogszolgáltatásban használható nyelvet, a kisebbségi iskolák, a kulturális intézmények költségvetési és önkormányzati támogatásának mértékét, stb. Olyan településeken, ahol ez az arány nem érte el a 20%-ot, a törvény az adott kisebbséget megfosztotta kollektív jogaitól. Az iskoláztatási stratégiákat az általunk vizsgált időszakban éppen ezért nagyban befolyásolta a fent körvonalazott két tényező; a nemzetiségi tan-
