Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
I. Asszimiláció vagy disszimiláció?
44 Asszimiláció vagy disszimiláció? nem egészen fél évszázad alatt ilyen mérvű változások játszódtak le. Sokkal biztosabbnak látszik, hogy mind a magyar, mind a csehszlovák népszámlálások a XX. századra valójában kizárólag politikai aktussá váltak, nemzetiségi adataik az identitás vizsgálatához csak igen korlátozott mértékben és közvetve használhatók: még leginkább az állammal szembeni lojalitás és az esetleges hátrányoktól, retorzióktól való félelem mértéke mutatkozik meg bennük. Ha pedig így van, akkor az egykori felvidéki, és az első világháború után Csehszlovákiához, majd az első bécsi döntéssel újra Magyarországhoz került zsidóság mindhárom állammal szemben többé-kevésbé lojális volt; a dualizmus alatt a korabeli szóhasználattal élve „Mózes-hitű magyarrá” asszimilálódott, a csehszlovák első republikában megindult a szlováksághoz való asszimilációja (amely a zsidó identitás átmeneti megerősödésével is együtt járt), majd a visszacsatolások után - a zsidóellenes diszkriminatív törvények bevezetésének idején is - újra magyarnak vallotta magát. A szlováksághoz való asszimiláció első lépcsőfokaként elsajátította az államnyelvet, de nem felejtette el a magyart és a németet sem, különben 1938-ban nem vallhatta volna magyar anyanyelvűnek magát a kassai zsidóság közel kilencven százaléka. * * * Összességében a fejezet elején megfogalmazott három kérdésre a népszámlálások forráskritikája, a felekezeti és nemzetiségi adatok elemzése után az alábbi válaszok adhatók: 1. A kassai izraelita lakosság két világháború közötti jelentős tényleges szaporulata - alacsony és csökkenő természetes szaporulatot mutató elöregedő népesség kondíciói mellett - a nagymértékű bevándorlással magyarázható. A Kassa környéki és a Keletről érkező zsidóságnak a városba költözése már a dualizmus alatt megindult, és az első republikában tovább folytatódott. 2. Az újonnan beköltözött és a magyarokhoz korábban kevésbé asszimilálódott zsidó népesség bizonyos mértékben átalakította az izraelita vallásúak nemzetiségi arculatát: növelte a zsidó (és a szlovák) nemzetiségűek ará-
