Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

I. Asszimiláció vagy disszimiláció?

Asszimiláció vagy disszimiláció?43 lására szólítottak fel. A lapok hasábjain a kassai zsidóság fe­lé is folyt az agitáció; a vezércikkekben a zsidók hűségére apelláltak, a Magyar Nemzeti Párt helyi szervezetének egyik zsidó származású vezetője szerint „most ismét és igazán el­érkezett annak az ideje, amikor tanúságot kell tennünk ma­gyar voltunkról”, de szót kapott Dr. Lővy József, a helyi cionis­ták vezéralakja is, aki a zsidó nemzeti öntudat mellett érvelt.32 Az 1930-as népszámlálás már igazi választási kam­pány tüneteit mutatta: az ellenzéki magyar pártok a Prágai Magyar Hírlapban és a helyi magyar nyelvű újságokban „Nép­számlálási tízparancsolatot" jelentettek meg33, fizetett hirde­tések olvashatók „Magyar gyermek magyar iskolába való” szöveggel. A csehországi cionista zsidóság hetilapjában, a Selbstwehrben hasonló agitáció folyt („Das jüdische Kind in die jüdische Schule!”)34. A szlovákiai nemzetiségek komoly harcot folytattak a zsi­dóságért. Halmi Béla, a Magyar Nemzeti Párt kassai körzeté­nek zsidó származású alelnöke, Ungár Joób választmányi tag több napilapban tett hitet magyarságáról, és erre szólította fel hittestvéreit is.35 Még a Deutscher Kulturverband is igye­kezett a zsidóság köréből német nemzetiségűeket verbuvál­ni.36 A Slovenská Liga és a feltehetően kormánypárti pénzen alakított ún. Zsidó Egység Végrehajtóbizottsága plakáthadjá­ratot indított, amelyben „Zsidó, fizess!” felirattal a magyar ki­sebbség - és a magyarországi politika - ellen uszított.37 A csehszlovákiai parlamenti, tartományi és községi választások kampányainak ismeretében elmondható, hogy hasonló mére­tű nemzeti-nemzetiségi politikai harc jellemezte a népszámlá­lásokat is. Nézzük végül az adatokat! Ha az 1910-es és az 1938-as magyar összeírások nemzetiségi, illetve anyanyelvi arányait az izraelita felekezetűek esetében összevetjük (5. táblázat), azt látjuk, hogy a kassai izraelita népesség 1910 és 1938 kö­zött a csehszlovák éra alatt tovább asszimilálódott a magyar­sághoz: 1910-ben még csak 80,4%-uk (5.378 fő) vallotta ma­gyar anyanyelvűnek magát, míg 1938-ra már 89,5%-uk (10.219-en), s mindössze 73-an szlováknak! Képtelenség vol­na azt hinni, hogy a kassai zsidóság etnikai identitásában

Next

/
Thumbnails
Contents