Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
I. Asszimiláció vagy disszimiláció?
Asszimiláció vagy disszimiláció?37 tak össze a városban.17 Az „idegenek" többségét az állampolgárságukra várakozók jelentették. A vándorlási különbözet összetevői közül végül a kivándorlási mozgalmakat tekintem át. A kivándorlás Kassáról nem volt jelentős mértékű: 1923 és 1933 között 1.132 kassai lakos kapott kivándorlási útlevelet18, a kivándorlók felekezetéről nincsenek adatok. A szlovákiai összesítések azt mutatják, hogy az izraelitákra a többi felekezetnél kevésbé volt jellemző a kivándorlás: 1922-25 között Szlovákiából összesen 77.250-en kaptak kivándorló-útlevelet, ebből csak 2.219-en (2,87%) izraelita vallásúak (Friedmann 1933, 29., 14. Ij). 1929 és 1931 között Szlovákiában 1.315 külföldi izraelita vette fel a csehszlovák állampolgárságot, ezzel szemben csak 483 hagyta el19 - tehát háromszor annyian vándoroltak be, illetve szereztek állampolgárságot, mint amennyien elhagyták az országot. A Palesztinába történő betelepüléshez nem volt szükséges vízumot igényelni, ezért a kivándorlási statisztikákból hiányoznak az „alijázók”. A kivándorlás leginkább a görög katolikus, az evangélikus és a római katolikus népességet érintette. A kivándorlás fő iránya az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Kanada és Magyarország volt.20 A kivándorlókat legintenzívebben Szlovákia bocsátotta ki, ahol a mostoha gazdasági körülmények vagy az ország végleges elhagyására, vagy a szomszédos országokban történő szezonmunkára kényszerítették az ott élők egy részét. A kivándorlási mozgalom az 1920-as évek második felére már csökkenő tendenciákat mutat, a harmincas évekre nincsenek adataink. Annyit tudunk, hogy a Palesztinába történő kivándorlás 1932-36 között jelentős mértékben felerősödött, az előző években átlagosnak tekinthető 30-80 fő helyett ebben az öt évben 3.215 zsidó alijázott, főként Szlovenszkóból és Ruszinszkóból, közülük 458-an „kapitalista” minősítésű bevándorlási papírokkal.21 A zsidó kivándorlás megnövekedésének legfőbb okát Hitler németországi hatalomra jutásában kell keresnünk. A vándorlási adatok alapján elmondható, hogy egész Csehszlovákia területén óriási népmozgás volt az első republika alatt.22 Kassa lakossága is nagymértékben kicserélődött.