Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
I. Asszimiláció vagy disszimiláció?
36 Asszimiláció vagy disszimiláció? tár felé. 1918. október 30. és 1924. június 30. között több mint százezer kitoloncoltat és menekültet fogadott Magyarország Csehszlovákiából. Becsléseim szerint minden tizedik volt magyar állampolgárt kiutasítottak, vagy el kellett menekülnie az országból. A kiutasítások elsősorban azokat az állami, törvényhatósági és egyéb közalkalmazottakat érintették, akik közvetlenül az államfordulat idején nem tették le a hűségesküt, de kiutasításra adhatott okot a Tanácsköztársaságban való részvétel is. A kiutasítások hivatalos oka és jogi alapja a csehszlovák állampolgárság hiánya volt. A csehszlovák alkotmányozás a Saint-Germain-en-Laye-i szerződéssel szemben olyan feltételeket szabott az állampolgárság megszerzéséhez, amelyek nem vették figyelembe a korábbi magyar jogalkotást, amely szerint a lakosságra nézve nem volt kötelező a községbe való „kifejezett" felvétel. Az új csehszlovák alkotmány alapján csak azok lehettek csehszlovák állampolgárok, akik az adott területen 1910-ig illetőséget szereztek - tehát csak a „kifejezett” felvételt fogadták el, a Magyarországon addig szokásos „hallgatólagos” felvételt nem (Flórián-Osváth 1926; Pálesch 1920, 56., 236.) Az így előállt visszás helyzet csak 1926-ban változott meg a Dérer-Szentiványi-féle törvénnyel (Perényi 1926, 417-427.). A kassai kiutasításokról fennmaradt dokumentumok szerint csak 1922-ben, mindössze nyolc hónap alatt, 590 embert utasítottak ki, többségükben kassai lakhellyel rendelkezőket.14 A lista keltezéséhez legközelebb eső 1921-es népszámlálás alapján tehát a lakosság 1%-át. A kiutasítottaknak legalább 18,5%-a izraelita felekezetű volt.15 Az izraelita népesség nagyarányú kiutasításának okát a magyarországi antiszemita hullám Csehszlovákiába való átgyűrűzésében kell látnunk (jelesül abban a szlovák vezetés részéről megfogalmazott vádban, hogy a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásában nagy szerepük volt az ott élő zsidó kommunistáknak). A kiutasítások többé-kevésbé „hatékonyak" voltak. Az illetőséggel kapcsolatos embertelen állapotok még évekig tartottak16, 1921-ben 2.240, 1930-ban 6.150 „idegent” számol-
