Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Kutatási hipotézisek

Kutatási hipotézisek 21

kapott. A Zsidó Párt mint cionista politikai érdekképviseleti szervezet sem lett komoly identitásformáló tényező, a cionista mozgalom viszont annál inkább. A mozgalom Prága-orientáltságú modern szerveződés volt, s a legfiatalabb generációkat hódította meg. A héber nyelv oktatása, a zsidó ifjúság önképzése és átképzése (például a mezőgazdasági pályákra), az önálló zsidó állam megteremtésére szervezett, gyakran militáns cserkészmozgalom gyökeresen új zsidó identitás kialakítását célozta, melyben a zsidóság már nemcsak felekezetként és nemzetiségként, hanem nemzetként is tételeződött.

Csehszlovákiában (és Kassán is) a legjelentősebb tömegpártok közé tartozott a szociáldemokrata és a kommunista párt - ebből a szempontból is alapvetően mások voltak a politikai erőviszonyok, mint Magyarországon, ahol a szociáldemokraták fokozatosan elveszítették politikai befolyásukat, a kommunisták pedig csak illegálisan tevékenykedhettek. A csehszlovák Szociáldemokrata és a Kommunista Párt - melynek soraiban szép számmal voltak zsidók - egyfajta homogenizációs hatást fejtett ki. Az internacionalizmus eszméjével háttérbe szorította a kisebbségi-nemzetiségi azonosságtudatot, materializmusával és ateizmusával pedig a felekezeti kötődést.

Végül nem mellőzhető az a külső körülmény sem, hogy míg Magyarország 1920-ban lezárta határait a zsidók bevándorlása elől, Szlovákiába tömegesen érkeztek zsidók Keletről (Lengyelországból és Szovjet-Oroszországból). A bevándorlók, akik általában csak jiddisül, emellett valamennyire lengyelül, oroszul, esetleg németül beszéltek és az ortodoxiához tartoztak, a zsidó nemzetiség létszámát gyarapították, és a tradicionális zsidó kultúrát erősítették ott, ahol megtelepedtek. Az „őslakos” zsidósággal szinte csak a nekik rendezett jótékonysági rendezvényeken találkoztak; annak ellenére, hogy ugyanahhoz a felekezethez tartoztak, a társadalmi és kulturális különbségek miatt áthidalhatatlannak látszó távolság volt a két csoport között.

E meghatározó körülmények akkoriban persze még nem voltak ilyen kézenfekvőek sem az érintettek, sem az új folya-