Kovács Éva: Felemás asszimiláció. A kassai zsidóság a két világháború között (1918-1938) - Nostra Tempora 9. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Kutatási hipotézisek
Kutatási hipotézisek 17 szimilációs „társadalmi szerződésben” is. Az uralkodó elitnek- bár a magyarországi zsidóság modernizációs képességére továbbra is igényt tartott - már nem volt szüksége arra, hogy az államalkotó magyarság többségi voltát a zsidóság asszimilációjának szorgalmazásával is fenntartsa. A nemzetiségi területek elcsatolásával Magyarország nemzetiségileg többé-kevésbé homogén állammá vált. Az asszimilációs „társadalmi szerződés” egyensúlya ezáltal megbillent: a zsidósággal szemben támasztott modernizációs igényeket már nem egy liberális (ezáltal felekezeti és nemzetiségi szempontból toleráns) uralkodó elit fogalmazta meg, hanem egy konzervatív, antidemokratikus politikai vezetés, amelynek egyik sajátossága épp a hol hevesebben, hol enyhébben képviselt politikai antiszemitizmus lett (Szabó 1989). A Horthy-korszak társadalomtörténetének ide tartozó vonulatát tehát sarkítva a zsidóság és az ellene irányuló diszkriminációs törekvések történeteként is felfoghatjuk. Ugyanez az időszak másfelől viszont a folytatódó asszimiláció történetének is tekinthető, hiszen az ismert szociológiai mutatók a két világháború közötti korszakra nézve is a zsidóság további asszimilációját jelzik. Ezzel szemben egészen más társadalmi és politikai körülmények határozzák meg azt az 1920-ban Csehszlovákiához csatolt, új „erőtérbe” került felvidéki zsidó népességet, amely társadalomtörténeti előzményeit nézve hasonló utat járt be, mint a történelmi Magyarország belső területeinek zsidósága- az asszimiláltság fokának tekintetében is. A szlovákiai (és szűkebben a kassai) zsidóság két világháború közötti társadalomtörténete eltér a magyarországitól: A masaryki korszak ebből a szempontból sem a zsidóság és az ellene irányuló diszkriminatív törekvések története, és nem csak a zsidóság folytatólagos asszimilációjának a története, mint Magyarországon. A felvidéki, többségében magyar anyanyelvű zsidóság körülményei 1920-szal gyökeresen megváltoztak, a Csehszlovák Köztársaság létrejöttével megteremtődött új jogi, politikai és társadalmi feltételek kihatottak az ott élők etnikai identitására is. Alapvető különbség a két politikai berendezkedés kő-
