Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Kronológia
Ruszka Krajna és a Hucul Köztársaság 51 1919. február 23. Budapesten az Országos Néptanulmányi Egyesületben vitaülést rendeztek Ruszka Krajna politikai jelentőségéről. Domokos László, György Endre, Podhradszky György, Szegedy Rezső, Vikár Béla nyilatkozatát még ez évben külön kötetben jelentették meg. 1919. március 4. Berinkey Dénes miniszterelnök és Szabó Oreszt ruszin miniszter rendelete nyomán Ruszka Krajnában tartományi választást tartottak. A tartománygyűlés először 1919. március 12-én ült össze Munkácson. Követelte, hogy 8 napon belül állapítsák meg az autonóm terület pontos határait, a hatalmat adják át a tartományi vezetésnek. 1919. április 8-án Szabó Oreszt személyes részvételével alakult meg Munkácson a tartománygyűlés legfelsőbb szerve: Ruszka Krajna kormánytanácsa. 1919. április 17-én került sor a 3. (és utolsó) ülésre, melyet a munkácsi városi direktórium felfegyverzett polgárokkal oszlatott fel. Ez volt az első ruszin parlament. 1919. március 5. Az ungvári katolikus főgimnáziumot átvette a csehszlovák katonai hatóság. —> 1920. február 15. 1919. március 7. Ungváron a nyílt utcán csehszlovák katonák megölték Pós Lajos újságírót. 1919. március 10. G. Zhatkovych és J. Gardosh a Ruszinok Amerikai Néptanácsa nevében Prágában tárgyalt Kárpátalja ügyében. 1919. március 12. A párizsi békekonferencián jóváhagyólag vették tudomásul a csehszlovák követeléseket, többek között Kárpátaljára vonatkozóan. 1919. március 20. A budapesti antantmisszió vezetője, F. Vix alezredes jegyzéket nyújtott át Károlyi Mihálynak a magyar-román demarkációs vonalról. A kormány nem tudta elfogadni a követeléseket, ezért lemondott. (A Vix-jegyzék előtti állapot szerint a tárgyalt régióból Magyarországhoz tartozott: Bereg és Ugocsa vármegye, Máramarosból a Dolhai, a Huszti, a Taracvizi és a Técsői járás, Ungból a Szerednyei, a Nagybereznai, a Nagykaposi, a Perecsenyi járás, valamint az Ungvári járás egy része.) 1919. március 21. A Magyarországi Szocialista Párt néven egyesült kommunisták és szociáldemokraták megalakították az új kormányt, a Forradalmi Kormányzótanácsot, mely kikiáltotta a Magyarországi Tanácsköztársaságot. Szabó Oreszt volt a kijelölt ruszin népbiztos, de ő nem fogadta el a kinevezést. Ruszka Krajna népbiztosa március 24-től Avgusztin Stefán. Stefán munkácsi képviselőjének nevezte meg Kaminszki József ügyvédet. Az országrész kormányzásában demokratikus elveket igyekeztek megvalósítani, visszafogni a hátrányos országos rendelkezéseket,