Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Kronológia
52 Út a Csehszlovák Köztársasághoz többek között állami fizetést kaptak az egyházi személyek. -» 1919. április 29. 1919. március 22. A régióban megalakultak a Tanácsköztársaság megyei direktóriumai: beregi (központja: Beregszász), ugocsai (Nagyszőlős), máramarosi (Huszt) és ungi (Csap). Szinte minden településnek volt helyi direktóriuma. 1919. március 30. Forradalmi törvényszék kezdte meg működését Beregszászban, Munkácson, Huszton és Nagyszőlősön. 1919. április 5. A Ruszin Népbiztosság elrendelte a beregi, a máramarosi és az ungi ruszin körzeti tanácsok megszervezését, 1919. április 9-én a Ruszin Vörös Gárda felállítását, 1919. április 12-én közzétette Ruszka Krajna alkotmánytervezetét. 1919. április 7. Listás helyi tanácsi választásokra került sor. 1919. április 12. Munkácson megindult a ruszka krajnai tanácshatalom hivatalos lapja Руська правда (Ruszin Igazság) címmel. Ebben a hónapban összesen öt száma jelent meg. Májusban még négy számot adta ki Budapesten Русько-КраТнська правда (Ruszka Krajnai Igazság) címmel, utána megszűnt. 1919. április 16-án a román hadsereg (a párizsi békekonferencián 1919. február 26-án megállapított, a nagyhatalmak által 1919. március 17-én jóváhagyott demarkációs vonal teljes hosszában), 1919. április 23-án a csehszlovák hadsereg megkezdte a régió elfoglalását. - Román megszállás alá jutott a területnek körülbelül 65 százaléka a Máramarossziget-Técső-Huszt-Beregszász-Csap vonalon. Husztra 1919. április 19-én, Királyházára és Nagyszőlősre 1919. április 20-21-én, Beregszászba (Tiszaújlak felől) 1919. április 27-én, Munkácsra 1919. április 28-án vonultak be. A román időszak beregszászi sajtóorgánuma az Új Élet című lap volt Papp László szerkesztésében. 1919. július 23-án Beregszászban a román katonaságot felváltotta a csehszlovák. - A csehszlovák hadsereg vette birtokába az Ungvári, a Nagybereznai, a Perecsenyi járást, a Munkácsi járás egy részét, egyetlen várost, Ungvárt, 1919. május 3-án foglalták el Csapot (a régiónak mintegy 35 százaléka). 1919. július 25-én a Vörös Hadsereg bombázta Csapot, mire a csehszlovák hadsereg megszállta a 1919. július 1-jei pozsonyi fegyverszüneti szerződésben kijelölt felvidéki semleges zónát. (1919. június 7-én G. B. Clemenceau, Franciaország miniszterelnöke, a párizsi békekonferencia elnöke jegyzékben követelte a budapesti Forradalmi Kormányzótanácstól a csehszlovák hadsereg elleni hadműveletek azonnali beszüntetését, a demarkációs vonalra történő visszavonulást. 1919. június 13-án az újabb Clemenceau-jegyzék kijelölte Magyarország új határait, amelyek északon és keleten meg
