Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

Konstantin Hrabár kormányzása 279

kólája van (364 osztállyal), a 35 ООО-es cseh és szlovák lakosságnak pedig 166 (613 osztállyal). Magyar pedagógus csak 361 van, cseh/szlovák viszont 612. Magyar óvoda 13 van a területen, cseh/szlovák 48. Nincs önálló magyar polgári iskola, ezért 859 magyar tanuló kénytelen szláv tannyelvű iskolába járni. Önálló középiskolája sincs Kárpátalja magyar lakosságának. A magyar gyermekeknek mintegy 87 százaléka nem tanulhat anyanyelvén (az elemitől a középiskoláig). A tanítóság utánpótlására nincs magyar tanítóképző. Az ankét résztvevői határozatot fogadtak el, melyben követelték: minden magyar gyermek részesüljön magyar nyelvű oktatásban, létesítsenek a magyarság számarányának megfelelő mennyiségű magyar iskolát, építsenek új magyar iskolákat, a magyar iskolákból távolítsák el a nem magyar tanerőket, hozzanak létre magyar iskolatanácsokat, és biztosítsák a teljes magyar iskolai önkormányzatot, állítsanak fel önálló magyar tanfelügyelőséget, magyar tanítóképzőt, magyar egyetemet Kárpátalján.

1938. május 29. Magyarországon kihirdették az ún. I. zsidótörvényt. -> 1939. május 5.

1938. május A kormány segélyt szavazott meg a tavalyi aszály és az idei árvíz kárpátaljai károsultjainak. - Az alkotmánybíróság tagjává nevezték ki Hadzsega Illést, az ungvári kerületi bíróság elnökét. -A ruszin autonomista pártok Munkácson egységes választási front megalakításáról tárgyaltak. - Szilassy Béla a Magyar Nemzeti Párt szlovenszkói szenátora interpellációt nyújtott be a parlamentben a magyar nemzeti színek használata tárgyában.

1938 tavasza Ungváron megtartották az ukrán diákok (főiskolai és egyetemi hallgatók) első kongresszusát.

1938. június eleje A ruszin pártok közös határozatban követelték Jaroslav Meznik alkormányzó távozását, a szojmválasztások kiírását, önkormányzatot „a régi horvát autonómia” mintájára.

1938. június 3. Dérer Iván igazságügy-miniszter a következő nyilatkozatot tette a Nemzet című ellenzéki politikai napilapnak a készülő nemzetiségi törvényről: „Az új nemzetiségi statútum új önkormányzati jogokat biztosít a cseh köztársaságban éló' kisebbségi nemzetek számára. Szándékosan használom a »nemzet« megjelölést, mert az új statútum nem ismer nemzetiségeket. Minden egyes itt lakó népet a nemzet kiegészítő részének tekint, mégpedig a nemzet ama részére vonatkoztatva, mely a köztársaság határain kívül önálló nemzeti életet él. Igaz ugyan, hogy a problémákat nem területi autonómia alapján oldja meg - mint ahogy a németek, például, kantonokat kívántak -, hanem a mai önkormányzati elv fejlesztésével és legmesszebbmenő kiépítésé