Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Kronológia
280 Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban vei. Közigazgatási tekintetben ma 4 tartomány van: cseh, morva, szlovák és Kárpátalja. Ezeknek ma is van bizonyos önkormányzatuk, amit az országos képviselőtestület gyakorol. Ezeknek az önkormányzati jogát az új törvényjavaslat erősen kiszélesíti. [...] A territoriális autonómia azt jelentené, hogy a németlakta vidéket el kellene választani a csehlakta vidéktől, a szlovák vidékeket a magyarlakta területektől. Ezt a kormány nem teheti, mert ez végeredményben az ország felosztását jelentené. [...] kulturális téren a kívánságok teljesítése nincs összefüggésben a területi autonómiával. [...] Cseh- és Morvaországban már működnek régóta az országos iskolatanácsok, amelyeket az osztrák iskolaügy örökségeként vettünk át. [...] Az új nemzeti statútum bevezeti az országos iskolatanácsot" Szlovenszkón és Kárpátalján is. 1938. június 12-re kiírt kárpátaljai községi választásokat belügyminiszteri rendeletre őszre halasztották. 1938. június 15. Megindult а Нова Свобода (Új Szabadság) című lap. Szerk.: Sz. Dovhalj. 1938. június 19. Az Egyesült Magyar Párt Beregszászba hirdetett gyűlését a hatóság betiltotta. 1938. június 26. Az Egyesült Magyar Párt kárpátaljai kerületének kongresszusára került sor Munkácson 124 tagszervezet képviselői és kárpátaljai németek, ruszinok és románok több mint 600 küldötte részvételével. A kongresszus megállapította: az 1935. május 26-i tartománygyűlési választáson Kárpátalja magyarsága népszámlálás szerinti arányának megfelelően számított 44 765 magyar szavazatból az Egyesült Magyar Párt 37 931 szavazatot kapott, vagyis a kárpátaljai magyarság össz-szavazatainak 94,8 százalékával az Egyesült Magyar Párt politikája mellett foglalt állást. Ez azt jelenti, hogy a kárpátaljai magyarság politikai képviseletére kizárólag az egyesült párt képviselői jogosultak. A gyűlésen határozatban mondták ki: követelik Kárpátalja önkormányzatát, a tartománygyűlési választások azonnali kiírását, a rendszertelen erdőirtások beszüntetését, a végrehajtott földreform kiigazítását, a kártalanítást az autonómia bevezetésének 19 év óta tartó halasztgatása miatt stb. (Az EMP 81 pontjának kiegészítése.) Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő az autonómiával kapcsolatban kifejtette: „Kárpátalja autonómiája kérdésében továbbra is ragaszkodunk ahhoz az álláspontunkhoz, hogy az autonómia minket is megillet, mert a békeszerződés szerint nemcsak a rutén népet illeti meg, hanem a Kárpátok alatt tévő, többségében rutén területen élő összes őslakos népeket. E megvalósítandó autonómia keretében meg fogjuk találni a megegyezést a rutén néppel."
