Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

278 Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban idő, amikor ezt a napot a forradalmi osztályharcosok maguknak kisajátították, ez a nap nálunk a nemzeti munka ünnepe, melyet emelt fővel és öntudatos lélekkel ünnepel meg minden dolgozó magyar." - A Kárpáti Magyar Hírlap „A magyar kisebbség és a zsi­dókérdés” cfmű vezércikkéből: „Mi nem szívesen vetjük fel a zsi­dókérdést magyar nemzeti kisebbségi harcunkban, mi sohasem tettünk különbséget magyar és magyar között - vallási alapon. Az egyesült párt önvédelmi harcnak nevezett húszéves politikája kezdettől fogva szigorúan egy vonalú volt. Ezt a politikát nem be­folyásolta a húsz év alatt semmiféle külpolitikai esemény, sem­miféle olyan politikai irányváltozás, amely a szomszédos álla­mokban [Magyarországot is] a húsz év alatt észlelhető volt." 1938. május 6. Jaross Andor, az Egyesült Magyar Párt elnöke javas­latot nyújtott be a képviselőházban, melyben Szlovákiában és Kárpátalján újabb népszámlálás elrendelését kéri. Az indoklás: az 1930-as népszámlálás alkalmával „senki sem tölthette ki ma­ga a népszámlálási ívet, hanem népszámlálási biztosok írták össze az embereket". Ez visszaélésekre adott alkalmat. „A kö­zelmúlt eseményei [a községi választások] igazolják, hogy Szlo­vákiában és Kárpátalján legalább 40-50 százalékkal több a ma gyár, mint azt a hivatalos statisztikai kiadmányok tanúsítják. ” 1938. május 12. Egyesült államokbeli Kárpátorosz Szövetség kül­döttsége érkezett Ungvárra. Tagjai: Popp Iván elnök, Gerovsky Aleksei főtitkár, Jancsisin Iván pravoszláv pópa. - A pécsi egye­tem Kisebbségi Intézete és a budapesti Láthatár című kisebbsé­gi szemle által szervezett pécsi kisebbségi kultúrnapon Kárpát­alját Rácz Pál fró, újságfró képviselte. 1938. május 20-31. Csehszlovákiában részleges mozgósítást ren­deltek el. 1938. május 23. Meghalt Szerényi Ferdinánd, a Kárpátaljai Általá­nos Magyar Tanitó Egyesület volt elnöke, a Masaryk Akadémia főtitkára. 1938. május 28. Iparkiállftás nyílt Berlinben, ahol Kárpátalját az ungvári agyagipari szakiskola növendékeinek kerámiái képvisel­ték. A felkészítő tanár Bucsincsák László volt. 1938. május 29. A Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület és a Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület közös beregszászi ankétjén a kárpátaljai magyar iskolasérelmeket vették számba. Az esemé­nyen jelen volt a cseh agrárpárt ún. magyar titkára is. Wellmann Mihály, a KMKE ügyvezető elnöke elmondta: ma ugyanannyi ma­gyar iskola van Kárpátalján, mint tíz évvel korábban, ezért 3417 gyermek kénytelen szláv tannyelvű elemi iskolába járni. A 110 000 lelket számláló kárpátaljai magyarságnak csak 110 is-

Next

/
Thumbnails
Contents