Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

Interregnum 2. 229

zium megnyitása stb. Korláth Endre szenátor terjedelmes beszámolójában többek között elmondta: lehetségesnek tartaná „a Kárpátalján szórványban éló' magyarság és a békéscsabai szlovákok kicserélését". Ez ügyben felkereste Szeberényi Lajos békéscsabai evangélikus esperest, aki a terv ellen erélyesen tiltakozott. (Az üggyel foglalkozott a budapesti Magyarság november 8-i száma.) Hasonló gyűlésekre Kárpátalja-szerte sor került, így például Aknasziatinán és Visken.

1934. október 27. Munkácson hivatalos látogatást tett Kamii Krofta meghatalmazott miniszter.

1934. október Kárpátaljai körutat tett Ivan Dérer igazságügy-miniszter. Felkereste Munkácsot, Ungvárt, Husztot, Nagybereznát, Técsőt, Beregszászt. - Kárpátalján is folytattak nyomozást a Sándor jugoszláv király elleni merénylet ügyében. A Kárpáti Magyar Hírlap szerint Bátyú és Rahó környékén több jugoszláv útlevéllel rendelkező emigráns él. - Hokky Károly kárpátaljai parlamenti képviselőnek a pénzügyminiszterhez benyújtott interpellációjából: „A kárpátaljai magyar határmenti lakosság ínsége közismert tény. Az esztendők óta ismétlődő rossz termés folytán a lakosság megélhetése nincs biztosítva. [...] a munkanélküliek hatalmas tömege [...ja legsúlyosabb nyomorral küzd. Kárpátalja népének harmadrésze ellátatlan, akik minden igyekezetük mellett sem képesek munkához, keresethez jutni [...] a [...] lakosság egy része [...ja szükség kényszerének nyomása alatt a szomszédos magyar területekről hoz át élelmiszereket [...] Elismerem, hogy a kárpátaljai ínségesek, amikor ily módon gondoskodnak magukról, nem járnak a törvény útján, de cselekedetük nem jelent oiy veszélyt az állam érdekeire, hogy ezért életükkel kelljen fizetniük. Márpedig a kárpátaljai határmenti lakosság ínségesei közül nem egy nyomorgó életét oltotta ki a pénzügyőrök golyója."

1934. november eleje Meghalt Szabó Eumén nagyszőlősi görög katolikus pap, a Duchnovics Kultúregyesület volt elnöke. - A Podkarpatszka Ruszi Orvosok Szövetsége tárgyalásokba kezdett a Jednotával a belépésről azzal a feltétellel, ha az országos szervezet magyar tagozataként működhet tovább.

1934. november 4. Fennállásának 70 éves jubileumát méltatta az Ungvári Aranyérmes Dalárda.

1934. november 11. Több mint tíz év után végre elkészült és felavatták a viski Tisza-hidat. - A Kárpáti Magyar Hírlap reflektált a prágai tam'tógyűlés azon követelésére, hogy államosítsák a szlovenszkói és a kárpátaljai felekezeti iskolákat: „A magyar kultúra utolsó mentsvára még mindig a magyar tannyelvű felekezeti iskolákban van."