Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Kronológia

230 Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban

1934. november 17. Átadták a huszti reálgimnázium új épületét.

1934. november 18. Munkácson zsidó napközi otthon, Ungváron ruszin népkonyha nyílt.

1934. november 22. Plotényi Nándor kárpátaljai hegedűművészre (1844-1934) emlékeztek Ungváron a Mozaik Kultúregyesület szervezésében. Felolvasták többek között Prerau Margit királyhelmeci költőnő ez alkalomra, felkérésre írt versét.

1934. november 24. Bizalmas jelentés Magyarország miniszterelnökének: „Kurtyák Iván huszti rutén képviselő halálával [1933. január 2.] a Magyarországhoz való csatlakozás gondolata meggyengült a rutén nép között.” A „rutén földön” az alábbi három mozgalom él: 1. „pravoszláv nagyorosz mozgalom. ” Ezt „görögkeleti pravoszláv papok” és „nagyorosz emigránsok” irányítják. A leventéhez hasonló intézménybe tömörítik az ifjúságot, az irányítók közt sok a volt cári tiszt. Fő törekvésük az Oroszországhoz való csatlakozás. 2. „ukrán-kisorosz mozgalom." Különösen az értelmiség és a tanulóifjúság körében terjed. Célja az önálló ukrán államon belül egyesíteni az összes „kisoroszt”. 3. „kommunista mozgalom”, amely leginkább a szegény nép körében van elterjedve. „[...] egy esetleges későbbi időpontbani népszavazásnál a magyarhű lakosság kisebbségbe kerülhet."

1934. november 26. A kőrösmezői magyar katolikus iskola 170 éves múltra tekint vissza. Az államfordulat után ruszin elemi iskola lett. 9 év elteltével a ruszin iskola új épületbe költözött, így itt ismét magyarul taníthattak. Most a kárpátaljai Országos Hivatal beszüntette az iskola működését azzal az indoklással, hogy az iskolának nincs a törvény előírása szerint megfelelő képesítésű tanítója. Az iskolatanács hiába fellebbezett.

1934. december 20. körül Ungváron megalakult a Podkarpatszka Ruszi Nemzetgazdasági Testület.

1934. december 27. A PRMKE ungvári közgyűlésén Bródy Miklós ügyvéd elmondta: „az ungvári magyar közönség tartózkodással viseltetik a magyar kultúregyesülettel szemben [...] a magyar nyelv és kultúra az ellenkező kultúra hatásának városon sokkal jobban ki van téve mint falvakon. ”

1934. december Hokky Károly képviselő a parlament költségvetési vitájában szóvá tette, hogy Kárpátalján 17 400 magyar gyermek és 210 tanítója 100 iskolában szorong, csak egyetlen gimnáziumban, a beregszásziban vannak magyar párhuzamos osztályok, a területnek nincs magyar tanítóképzője, Nagyszőlősön 400 magyar iskolaköteles gyermek van, még sem engedélyezik a magyar polgári iskola megnyitását. - Viktor Kiima kárpátaljai tanügyi vezető elrendelte, hogy „a ruszin tannyelvű iskolák használatából