Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Bevezetés

Fordulópontok 13 ezek közül csak arra térek ki, amelyik végül is eredményesnek bizo­nyult.13 1918. július 23-án az egyesült államokbeli Homesteadben két ruszin görög katolikus szervezet egyesülésével alakult meg a Ruszi­nok Amerikai Néptanácsa (American National Council of Ruthenians) Nyikolaj Csopej elnökletével. A tanács megbízta Gregory Zhatkovych ügyvédet, hogy foglalja össze a szervezet célkitűzéseit, amit memo­randum formájában az USA elnökéhez kívántak továbbítani. A szer­vezet képviselői útján októberben tárgyalt W. Wilsonnal, tagja lett a Közép-Európai Demokratikus Szövetségnek (elnöke: Tomáš Garrigue Masaryk), Philadelphiában aláírta a független közép-európai népek közös céljait megfogalmazó nyilatkozatot. November 12-én pedig a Ruszinok Amerikai Néptanácsa Scrantonban megszavazta az „ősi ru­szin területek” - Szepes, Sáros, Zemplén, Abaúj, Gömör, Borsod, Ung, Ugocsa, Bereg és Máramaros - Csehszlovákiához való csatolá­sát „széles jogkörű autonómiával" (Scranton resolution). Másnap Zhatkovych Washingtonban átadta T. G. Masaryknak a scrantoni kongresszus jegyzőkönyvét, november 15-én pedig külön levélben ér­tesítette W. Wilson amerikai elnököt és R. Lensing külügyminisztert a scrantoni döntésről. Ennek nyomán a január 18-án megnyíló párizsi békekonferenciá­ra a csehszlovák kormányt képviselő Edvard Beneš és Karel Kramáŕ a ruszinok képviseletére Gregory Zhatkovychot és Julij Gardosht, az amerikai ruszinok küldötteit és Anton Beszkidet, az Eperjesi Ruszin Tanács elnökét hívta meg. Mindhárman február 13-án érkeztek a helyszínre, ahol Közös Bizottságot alakítottak a ruszin érdekeknek a békekonferencián való képviseletére, a csehszlovák kormánnyal va­ló tárgyalásokra. Március 12-én a párizsi békekonferencián jóváha­gyólag vették tudomásul a csehszlovák követeléseket, többek között Kárpátaljára vonatkozóan. 1919. május 8-án a csehszlovák megszállás alatt levő Ungváron az eperjesi, az ungvári és a huszti ruszin tanácsok Avgusztin Volosin elnökletével tartott közös gyűlésükön megalakították a Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanácsot (Центральна Руська Народна Рада, elnök: Anton Beszkid, alelnökök: Avgusztin Volosin, Miron Sztripszkij és Mihajlo Brascsajko). A Tanács kimondta a Csehszlová­kiához való „önkéntes” csatlakozást. A határozatot az Avgusztin Volosin vezette nagy számú küldöttség Prágában átadta T. G. Masa­ryk köztársasági elnöknek. Július 29-én ugyanitt megkezdődött a tárgyalás T. G. Masaryk köztársasági elnök, Antonín Švehla belügyminiszter, valamint Grego­ry Zhatkovych (Ruszinok Amerikai Néptanácsa) részvételével a ru­szin-szlovák határról, a ruszin autonóm terület igazgatásának meg-

Next

/
Thumbnails
Contents