Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
Bevezetés
Korszakolás 9 Az eredetileg latin betűs személyneveknél természetszerűleg az eredeti írásmódot követtem, a cirill betűs átírásoknál viszont igyekeztem egységesíteni. A névhasználat és a vele kapcsolatos problémák külön tanulmányt érdemelnének. Kárpátalja tekintetében szinte kideríthetetlen, mi szerepelt az emberek eredeti keresztlevelében; lényegesebb ennél, hogy mennyire tudtak azonosulni az aktuális hatalom szabályai által bejegyzett hivatalos változattal, illetve mennyiben állt módjukban és mennyire volt akaratuk szerint az örökölt/választott identitásuknak megfelelő változatban használni a nevüket. Az intézmények, szervezetek stb. nevében igyekeztem igazodni a korabeli általánosan elfogadott használathoz, viszont bizonyos esetekben elengedhetetlen volt az egységesítés a tévedhetetlen tájékozódás érdekében. A kronológia kiegészítéseként előkészületben van az 1918-1944 közötti időszakra vonatkozóan a történeti forrásközlés szabályainak megfelelően feldolgozott politikatörténeti dokumentumgyűjtemény megjelentetése. E forrásszövegek gyökeresen új irányt adhatnak a Kárpátalja-kutatásnak. Korszakolás A régió hivatalos elnevezése a vizsgált időszakban: • 1918-at megelőzően Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegye nagyobb része, 19. századi térképeken Zemplénnel kiegészülve az Északkeleti-Felvidék; • Ruszka Krajnai Autonóm Terület Magyarország részeként 1918. december 25-től 1919. szeptember 10-ig, közben Kőrösmező központtal kísérlet történt a Hucul Köztársaság megalakítására; • Podkarpatszka Rusz (Podkarpatská Rus) a Csehszlovák Köztársaság részeként 1919. szeptember 10-től. A magyar nyelvhasználatban: Ruszinszkó az 1920-as években (Szlovenszkó mintájára), ezt azonban a hatalom tiltani kezdte, s így lépett helyébe az 1930-as években a Kárpátalja megnevezés. Ez utóbbi a terület földrajzi elhelyezkedéséből adódott.1 Földrajzi értelemben már a 19. század második felétől használatos volt többek között Hunfalvy Pál, Cholnoky Jenő, Bartha Miklós, Hodinka Antal munkáiban, valamint a Századok hasábjain; az első köztársaság idején politikai tartalommal egészült ki; • 1938. október 11. és 1939. március 20. között Cseh-Szlovákia kötelékében, 1938. november 22-től törvénnyel is alátámasztott autonóm terület, melynek az 1938. október 26-án hivatalba lépő második miniszterelnöke, Avgusztin Volosin idején kialakult hivatalos neve Kárpáti Ukrajna (Карпатська УкраТна). Az első bécsi
