Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944 - Nostra Tempora 7. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

Bevezetés

10

Bevezetés

döntés által leválasztott magyarlakta területek visszakerültek korábbi vármegyéikhez;

• 1939. március 20-tól (rendeletileg 1939. július 7-től) a trianoni

határhoz képest megkisebbedett, az első bécsi döntés által meghúzott határon belüli terület neve Kárpátaljai Kormányzóság.

A kutatás kezdő dátuma 1918. április 8., amikor a római nemzetiségi kongresszus zajlott, záró dátuma pedig 1944. október 19., amikor a Kormányzóság utolsó hivatalos értekezletét tartották Ungváron. A terület ezt követően szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna - Закарпатська Украина), majd a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság része (Kárpátontúli terület - Закарпатська область); a magyar nyelvhasználatban ekkor leginkább Kárpátukrajna, nem hivatalosan, csak szóban Kárpátalja. Az utóbbi elnevezés az 1990-es évektől szabadon használható.

Az állami hovatartozáshoz, a terület hivatalos státusához kötődnek a kronológia keretei. Az ezeken belüli korszakolás ésszerű és egységes rendezési elve megítélésem szerint a mindenkori kormányzók hivatali ideje. A további bontásban, ha ez szükséges volt, az adott időszak meghatározó eseményéhez - beleértve az előkészítést, a bekövetkezést és az utóhatást - kötöttem a korszak-meghatározást. Kárpátalja két világháború közötti történetének korszakolására ez az első ilyen típusú kísérlet.

Fordulópontok

1918. július-1919. augusztus

Magyar rendezés. Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó időszakában az Északkeleti-felvidék ruszin területeinek sorsával kapcsolatban több kísérlet futott párhuzamosan. A magyar rendezési terv a Károlyi-kormány alatt öltött formát. 1918. december 1-jén Szabó Oreszt (előtte Ung megyei kormánybiztos, volt belügyminisztériumi osztálytanácsos) személyében kormánybiztost neveztek ki „a magyarországi rutén nemzet" önrendelkezési joga gyakorlásának előkészítésére Máramaros, Ugocsa, Bereg, Ung, Zemplén, Sáros, Szepes és Abaúj- Torna vármegyére felállított Budapest székhelyű kormánybiztossághoz.2 Szabó kinevezését a Magyarországi Rutének Néptanácsa javasolta, amely Papp Antal munkácsi görög katolikus püspök kezdeményezésére novemberben Ungváron alakult meg, s amelynek programja „az őshaza integritásának” elismerésére épült. A ruszinság lojális képviselőivel való egyeztetés után3 december 25-én az Országos Törvénytárban kihirdették a december 21-én kelt X. Néptörvényt „a Magyarországon élő ruszin (ruthén) nemzet autonómiájáról”4, mely töb-