Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig
A Csánki-párt 97 A pártalakľtásra 1923 elején került sor az agrárpárt támogatásával. Az új párt neve: Köztársasági Magyar Kisgazdák és Földmívesek Szövetsége. Ennek a kormánytámogató, akkori szóhasználattal élve aktivista pártnak az volt a célja, hogy megnyerje a magyar földműveseket a kormány támogatására. Az alapgondolat az volt, hogy a földreformot össze kell kapcsolni a magyar parasztság megnyerésének szándékával. A pártot vezetője, Csánki Aladár után Csánki-pártnak is nevezték. Nyíltan hirdetett programja abból indult ki, hogy míg a történelmi Magyarország elnyomta a paraszti rétegeket, az új csehszlovák állam viszont földhöz juttatja, szabad polgárokká avatja ezt a réteget, ezért támogatni kell az új államot. A párt programja erősen agrárjellegű és nagybirtokellenes volt. A párt megszervezésében részt vettek az Érsekújvárott megjelenő politikai napilap, A Reggel munkatársai. A lapot emigráns magyar újságírók szerkesztették, akik folyamatosan támadták a magyarországi Horthy-rendszert.330 Az alakuló párt által szervezett üléseken A Reggel újságírói szónokoltak, Erdélyi Ernő, Gyöngyösi Nándor és Faragó Sándor, akikről a komáromi járási főnök jelentésében azt írta, hogy tapasztalt szónokok, de mindannyian emigránsok és külföldi állampolgárok.331 Az ellenzéki magyar pártok és sajtójuk hevesen támadták az új aktivista pártot.332 Az egyik első helyi szervezet megalakítására a Komáromi járásbeli Gútán került sor. Itt is a parasztság földéhsége volt a legnagyobb párszervező erő. A több mint 10 ezer lakosú hatalmas magyar falu lakosságának jelentős része agrárproletár volt. Az alakuló gyűlésre 1923. február 18-án kerül sor Gútán. Ezen a gyűlésen maga Csánki Aladár is részt vett.333 A szervezők ügyesen kihasználták az itteni lakosság évszázados harcát, pereskedését az esztergomi érsekséggel a környékbeli puszták birtoklásáért. 1921-ben a csehszlovák állam ezeket a birtokokat kártérítés ellenében kisajátította. Az érsekség többezer holdas birtokát, amelyet előzőleg két bérlő használt, a párt szervezői bérbe ígérték a gútai lakosoknak, mintegy igazságot szolgáltatva nekik. Gúta országos viszonylatban is az egyik legjelentősebb központjává vált a köztársasági kisgazdák szövetségének.334 A korabeli jelentések szerint elsősorban a baloldali pártok tagságát és szavazóbázisát szippantotta el nagyon rövid idő alatt. Tagsága a községben 1923 nyarára már 1800-ra nőtt. A gútai csendőrparancsnok jelentésében a helyi kommunista és szociáldemokrata párt rövid időn belüli megszűnését helyezte kilátásba, mivel tagjaik, sőt vezetőik is tömegesen léptek át az új pártba. A szociáldemokrata pártnak már mindössze 30 tagja volt.335
