Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig
A Központi Iroda és a PMH létrehozása 93 3. A Központi Iroda és a Prágai Magyar Hírlap létrehozása A magyar kormány a Csehszlovákiában működő és anyagi támogatásban részesülő magyar pártok egymás közti rivalizálását mindig igyekezett csökkenteni. A magyar kormányköröknek jelentős szerepük volt abban, hogy 1922 februárjában megalakult a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Központi Irodája. Az iroda létrehozásáról az ún. Vezérlőbizottság 1922. február 3-án Kassán tartott ülésén született határozat. A javaslatot Fleischmann Gyula terjesztette be, melynek értelmében „a közös bizottság adminisztratív ügyeinek intézése, a divergáló erők egyesítése s az önvédelmi harcoknak központosítása céljából" létrehozzák a Központi Irodát.310 A Központi Irodát a közös bizottságban résztvevő összes párt együttesen hozta létre, a keresztényszocialista párt, a kisgazdapárt, a jogpárt, a szepesi németek pártja és a ruszinszkói magyar pártok szövetsége. A székhelye Losonc lett, az igazgatója Petrogalli Oszkár besztercebányai ügyvéd, a titkára Forgách Géza.311 A tevékenysége három területre terjedt ki (politika, gazdaság és kultúra).312 A politikai munka súlypontja azonban egyre inkább áthelyeződött Prágába, a fővárosba. A magyar nemzetgyűlési képviselők idejük jelentős részét a nemzetgyűlési ülések alatt itt töltötték. A választások után létrejött a magyar képviselők klubja, amelynek titkára Flachbarth Ernő volt. Prágában működött a magyar nagykövetség, amely az anyaországgal történő kapcsolattartásban és az anyagi támogatás továbbításában egyre nagyobb szerepet játszott.313 Flachbarth a magyar ellenzéki pártok által létrehozott prágai sajtóirodát is vezette 1922 elején, amely szintén a Nemzetgyűlés épületében működött. A magyar pártok az ellenzéki sajtó kérdéseinek irányítására már 1921 februárjában Pöstyénben létrehoztak egy sajtóosztályt, amelynek elnöke Lelley Jenő, igazgatója Szent-lványi József lett. Két sajtóirodát is létrehoztak, az egyik a már említett prágai, a másik a rimaszombati, amelyet Gál István vezetett. A sajtóosztály és az általa kialakított sajtóirodák működését, szervezeti felépítését egy rendőrségi jelentésből ismerjük. A Gál Istvánnál végrehajtott házkutatás során kerültek a rendőrség birtokába az ezzel kapcsolatos információk. A prágai és a rimaszombati irodán kívül állandó pozsonyi, komáromi, losonci, kassai, lőcsei és kárpátaljai tudósítója volt a sajtóosztálynak. Összesen 20 magyar és német nyelvű lap tartozott az érdekkörébe a húszas évek elején. A jelentősebbek: a pozsonyi Híradó és a Népakarat, a Komáromban megjelenő Barázda és a Komáromi Lapok, a Losonci Hírlap, a szepességi lapok közül a Szepesi Hírlap és a Szepesi Híradó, valamint a Karpathen Post, a rimaszombati Gömöri Egyetértés és a Magyar Gazda, a Kassán megjelenő Kassai Napló és a Kas
