Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig
94 A húszas évek elejétől 1925-ig sai Újság, a kárpátaljai Ruszinszkói Magyar Hírlap és a Kárpáti Napló.3U Ezek a lapok számíthattak a magyarországi anyagi támogatásra. A rimaszombati sajtóirodát, az ott megjelenő tudósítók mozgását a rendőrség figyeltette, és feljegyzéseket vezetett róluk, erre egyenesen a teljhatalmú minisztertől kapott utasítást a rendőrség.315 A magyar pártok vezetői már a nemzetgyűlési választások után, 1920-ban javasolták egy központi magyar napilap kiadását Prágában. Ez szóba került Matuska Péter és a magyar pártok vezetőinek karlsbadi találkozóján is. Matuska ekkor tolmácsolta, hogy a kormány elvileg helyesli a tervet, csupán aggodalmát fejezte ki a szlovákiai terjesztéssel és a hírszolgálattal kapcsolatban.316 A Rákóczi Szövetség kezdetben több kisebb szlovákiai lapnak is nyújtott támogatást, de Rakovszky tervezetében is felmerült egy központi napilap kiadásának és folyamatos támogatásának gondolata. A Vezérlőbizottság 1922. február 3-i kassai ülésén már konkrét intézkedésekről számoltak be, amely a Prágai Magyar Hírlap (PMH) megindítására irányultak. A „Prágai Magyar Hírlap alapítói” aláírással 1922. január 11-én jelent meg egy felhívás, amelyben azt ígérték, hogy az új napilap felülemelkedik a pártérdekeken, és a magyarság egyetemes érdekeinek szószólója lesz. A „Magyaros köszöntéssel" végződő felhívás előfizetésre és a lap alaptőkéjéhez való hozzájárulásra szólított fel. A lap megjelenését az első negyedév végére tervezeték, és a felhívásban az szerepelt, hogy 4000 előfizető esetén biztosítható a megjelenés.317 Az új központi magyar napilap, a Prágai Magyar Hírlap első száma 1922. június 1-jén jelent meg, és a csehszlovákiai magyarság legszínvonalasabb napilapjaként működött 1938 őszéig. A lap elindítását és fenntartását a magyar kormány jelentős összegekkel támogatta. A Rákóczi Szövetség költségvetésében rendszeresen szerepel a támogatására szánt összeg. 1922 végén egymillió koronás alaptőkével részvénytársaságot hoztak létre a lap támogatására, melyhez a magyar kormány is hozzájárult. A részvénytársaságot az 1922 szeptemberében létrejött szindikátus irányította, amelynek székhelye Losoncon volt, elnöke Szilassy Béla, igazgatója Giller János, titkára Forgách Géza volt. A szindikátus tagjai között szerepelt Tarján Ödön, aki a gazdasági ügyek irányításában komoly szerepet játszott. 1923 januárjában a magyarországi jegyintézet 300 ezer cseh korona összegű kölcsönt juttatott a lapnak egy kitöltetlen cseh felülbélyegzésú váltó ellenében. A kölcsön kamatait a Rákóczi Szövetség költségvetéséből fedezték.318 A visszafizetés módjáról nincsenek adataim, de a lap megjelenését követően a Rákóczi Szövetség kimutatásaiban havi rendszerességgel szerepel az oda juttatott támogatás. A lap első főszerkesztője Bela Henrik, felelős szerkesztője Flachbarth Ernő volt. Bela Henrik hamarosan távozott a laptól, és egy ide-
