Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig
A Rákóczi Szövetség 89 tóberétől hosszabb időre, magánügyei miatt, nem tudta ellátni a szövetség vezetését. Mivel az alkalmazottak közül senki sem tudta helyettesíteni a posztján, a pénzügyek irányításával Papp Antalt bízták meg, a többi kérdésben Perényi Zsigmond irányította a szövetséget.294 Bethlen utasítására néhány nappal később Kiszely Gyula vette át az elnöki teendőket.295 Szinyei Merse István 1923 nyarán a miniszterelnök és a Külügyminisztérium beleegyezésével jelentős változtatásokat hajtott végre a szövetségben. Megszüntették a külön lapszemlék kiadását, csupán a külügy lapszemléjének felvidéki részét egészítették ki munkatársai. Megszüntették a Felvidéki Ligából alakult MNSZ ll/A osztályát, amely érdemleges munkát már nem végzett, de dolgozói a Rákóczi Szövetség költségvetéséből kapták fizetésüket. Pataky Tibor kapta feladatul, hogy kéresse magához a feloszlatandó osztály vezetőjét, és vegye rá őt, hogy önkéntesen mondják ki feloszlásukat.296 A Rákóczi Szövetség bomlása, amely már többnyire csak a támogatások továbbításával foglalkozott, ezzel még nem ért véget. Szinyei 1924 májusában elsősorban takarékossági okok miatt kérte a szövetség feloszlatását. A jövőre nézve kérte, hogy a felvidéki pártok által létesített Központi Iroda jobban épüljön ki, mivel a támogatásokat „az lesz hivatva azokat a szükséghez képest nemcsak felosztani, de azok megfelelő felhasználását ellenőrizni is". Kérte továbbá, hogy az irodával való összeköttetés céljára két személy kapjon megbízást, valamint azt, hogy a Rákóczi Szövetség megszűnése után Magyarországon újítsa fel működését a Tót Közművelődési Egyesület, és ez végezze a felvidéki lapok szemléjét. „Az ifjúsági és kulturális ügyeket s a személyi segélyezések s álláskérők stb. kérdéseit természetszerűleg ellátná a »Felvidéki Egyesületek Szövetségéinek e célból megerősített irodája." A támogatás nyilvántartására Papp Antal irodájában nyitott számla szolgálna, a pénzeket a megbízott személyek juttatnák el részletekben a csehszlovákiai szervezetekhez. A szövetség munkatársait végkielégítéssel elbocsátják.297 Szinyei kéri a feloszlatással kapcsolatban, hogy Janovetz Lajos, aki a szövetségnél „éppen a legkényesebb ágat a pénzkezelést kiváló pontossággal és lelkiismeretességgel látta el... kedvezőbb végellátás illetve nyugdíjban részesüljön".298 A Rákóczi Szövetség tehát mindössze három évig működött, szemben a Népies Irodalmi Társasággal, amely a húszas években jelentős szerepet játszott az anyagi támogatás közvetítésében a keleti területek felé, valamint az egész két háború közötti időszakban folytatta az erdélyi magyarsággal kapcsolatos adatgyűjtést, feltáró tudományos munkát.299 A Rákóczi Szövetség megszűnésének az oka elsősorban az lehetett, hogy Rakovszky Iván távozása után nem tu-
