Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig
90 A húszas évek elejétől 1925-ig dott olyan befolyásos vezetőt felmutatni, aki össze tudta volna fogni a szervezet munkáját. A szövetségben tevékenykedő szakembergárda sem érte el azt a színvonalat, amelyet a Népies Irodalmi Társaság munkatársai képviseltek ebben az időben. A Rákóczi Szövetség munkatársainak jelentős része szlovák származású volt, akikkel szemben az akkori magyar kormányhatalom eleve bizalmatlan volt. A további ok a pénzhiány, a takarékosság lehetett, s Szinyei is ez utóbbira helyezte a hangsúlyt a feloszlatást kérő beadványában. A szervezet Rakovszky távozása után egyre inkább veszített jelentőségéből, két év alatt fokozatosan leadta az egyes feladatait, így megszűnése ennek a folyamatnak természetes betetőzése volt. 2. A csehszlovák állam diszkriminatív intézkedései a húszas években A még mindig érvényben lévő statárium körülményei között 1921 második felében számos elnyomó intézkedést hoztak a csehszlovák állami szervek a magyar pártok és a hozzá kapcsolódó szervezetek visszaszorítására. Különösen IV. Károly 1921. október 20-i második magyarországi hazatérési kísérlete után léptettek életbe kemény intézkedéseket. Elrendelték a mozgósítást Csehszlovákiában, bár a krízis néhány napon belül megoldódott. A magyar csapatok október 23-án Budaörsnél visszaverték a király csapatait, és IV. Károlyt száműzték Magyarországról. A teljhatalmú miniszter 1921. november 17-én kelt rendeletével felfüggesztette a keresztényszocialista gazdák szakszervezetének, a keresztényszocialista iparosok szervezetének és még néhány kisebb keresztényszocialista szervezetnek a tevékenységét, és bezáratta a Keresztényszociallsták Országos Központjának Köztársaság téri helyiségeit. Ennek oka elsősorban az volt, hogy egyik sem tudott felmutatni érvényes bejegyzett alapszabályt. Mindegyik az 1920-ban bejegyzett Keresztényszocialisták Országos Központjának alapszabályára hivatkozott, holott különálló szervezetekről volt szó. A felfüggesztés további indoka az volt, hogy államellenes tevékenységet folytatnak, ezért több vezetőjét internálni is kellett, s a központ legfőbb vezetője pedig külföldi állampolgár.300 A pozsonyi Keresztényszocialisták Országos Központjának vezetője, aki a rendőrségi jelentés szerint külföldi állampolgár, Tobler János volt. Tobler nemzetgyűlési képviselőt néhány héttel korábban fosztották meg csehszlovák állampolgárságától és ezzel együtt képviselői mandátumától. Az állampolgársági ügyek, az ezzel kapcsolatos kiutasítások a két világháború közötti időszak egyik legkényesebb kérdése volt, és méltán váltott ki kritikát külföldön is a mintademokráciának tartott Csehszlovákiával szemben.
