Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig
88 A húszas évek elejétől 1925-ig A Rákóczi Szövetség intézte a Felvidékről érkező kérvényeket, az áttelepülők álláskéréseit, segítették a Magyarországon tanuló felvidéki főiskolások elhelyezését. Rakovszky Iván, Perényi Zsigmond és Illés József 1921 decemberében a miniszterelnökhöz fordultak azzal a kéréssel, hogy a minisztertanács határozzon arról, hogy 15 felvidéki vezető személy kapjon garanciákat arra, hogy ha a csehszlovák területéről kiutasítják őket vagy menekülniük kell, Magyarországon azonnal állást kapnak, valamint a korábban állami alkalmazásban voltak továbbra is alkalmazásban maradnak, és a megszállt területeken töltött időszakot a nyugdijukba beszámítják. Bethlen Papp Antalnak küldött válaszában támogatja a kérést, de kéri a személyek névsorát. A Rákóczi Szövetség vezetői által a kérésre összeállított jegyzékben többek között szerepel Tuka Béla, aki számára egyetemi katedra fenntartását kérték, továbbá számos nemzetgyűlési képviselő és politikai vezető: Fedor Miklós, Korláth Endre, Fleischmann Gyula, Böhm Rezső (Rudolf), Sziklay Ferenc.288 Erre a jegyzékre a Rákóczi Szövetség, majd később a Felvidéki Egyesületek Szövetsége ajánlására lehetett felkerülni, és a húszas években több irat utal arra, hogy a Csehszlovákiából áttelepülők ott töltött éveit beszámították a nyugdijukba.289 Példa erre Rakovszky Elek sáros megyei árvaszéki ülnök esete, aki 1927-ben repatriált.290 Az áttelepülők álláshoz juttatására példa Körmendy-Ékes Lajos volt csehszlovákiai nemzetgyűlési képviselő esete, aki Csehszlovákiából történt kiutasítása után 1926 augusztusában Veszprém megye főispánja lett.291 A Rákóczi Szövetség tevékenységét nagyban befolyásolta, hogy Rakovszky Iván 1922 júniusában belügyminiszter lett Bethlen István kormányában. A szövetség irányítását ideiglenesen Szinyei Merse István vette át. A Rákóczi Szövetség 1922/1923. évi költségvetési tervezetét már ő dolgozta ki és küldte el Papp Antalnak.292 A tervezetben új tételként szerepel a pozsonyi Orsolya-rend támogatása. A rend tartotta fenn a két világháború között az egyetlen magyar tannyelvű női tanítónőképzőt Csehszlovákiában. A rend az intézmény fenntartásához kért segítséget a magyar kormánytól. Figyelmet érdemel a kérvényük elintézésének menete, mivel rávilágít a kisebbségi ügyek intézésére. A kérést a Pozsonyból érkezett Végh Ferenc tolmácsolta a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumban, amely 1922. augusztus 16-án levélben fordul a ME II. ügyosztályához. Pataky Tibor a kérést továbbítja Papp Antalnak, aki a Rákóczi Szövetséget kéri fel a támogatás beiktatására. Hamarosan Szinyei értesíti a kérés pozitív elbírálásáról Pappot, aki Patakyt és rajta keresztül a miniszterelnököt informálja ugyanerről.293 Szinyei csak ideiglenesen vállalta el a szövetség vezetését, és a tevékenységére nem fordított annyi energiát, mint elődje. 1922 ok
