Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig
A Rákóczi Szövetség 87 sajtószemlét tartalmaztak témakörök szerint csoportosítva. Az egyes fejezetek címei: Kultúra, Közgazdaság Igazságszolgáltatás, Közigazgatás, Politika, Földbirtok, Nyelvi rendelkezések stb. A szemlézett lapok között található csehszlovákiai magyar, szlovák, cseh és német lapok egyaránt. A lapszemléket és összefoglaló jelentéseket eljuttatták különböző minisztériumokhoz és a ME II. ügyosztályára.283 A Felvidékre szánt pénzösszegeket futárok útján jutatták el. Erre a feladatra elsősorban a csehszlovákiai pártok Budapestre látogató vezetőit használták fel. Stöger Károly, a keresztényszocialista párt titkára gyakran teljesített futárszolgálatot. Mikor 1929-ben a Tukaper kapcsán letartóztatták, a rendőrségi kihallgatás során beszámolt korábbi útjairól. „1921 elején a magyar keresztény szocialista pártnál Pozsonyban titkár lett. Stőger Károly ilyen módon került a politikai életbe és ebben az időben kezdődnek bűncselekményei is... Ezen párt főtitkára Varjú József, valamint Tuka által gyakran kiküldetett Budapestre. Budapesten rendszerint Lukinich Imrét, volt pozsonyi egyetemi tanárt, dr. Tuka személyes barátját látogatta meg (...), de járt a Felvidéki Szövetség és a Rákóczi Szövetségnél is, melyek a piarista kolostorban voltak... A fentemlített egyesületekben rendszerint vezető funkcionáriusokkal tárgyalt, először Szinayval (valószínűleg Szinyei Merse Istvánról van szó - A. B.), később Rakovszky Ivánnal, néha Farkas főtitkárral is. Ezekben az egyesületekben szintén kapott mindig kb. 15-20 000 koronát, amelyeket nagyobbrészt dr. Tukának adott át, de néha Varjúnak is.’’284 A politikai célú támogatásokat elsősorban a magyar pártok apparátusának fenntartására fordították. A politikai pártoknak nyújtott jelentős támogatás felkeltette Bethlen István érdeklődését is, aki az erdélyi példát tartotta követendőnek, ahol elsősorban a magyar egyházak kapták a legnagyobb támogatást, akik ebből tartották fenn iskoláikat.285 A Rákóczi Szövetség költségvetésével kapcsolatban 1921 novemberében Petri Pál levelet küldött Papp Antalnak, amelyben közli, hogy a miniszterelnök érdeklődik, miért politikai pártokat támogatnak a Felvidéken, nem pedig egyházakat, intézményeket.286 Papp Antal a Rákóczi Szövetség elnökéhez fordult, és Rakovszky a következőket válaszolta. „Az egyházi adminisztráció teljesen idegen kezekben van, kulturális egyesületeinknek, mint a Magyar Népszövetség, vagy a Magyar Színpártolók Egyesülete, minden fáradozása ellenére sem sikerült eddig alapszabályaikat jóváhagyatni... Teljesen téves az a felvetés, hogy az ügynek ártunk vele, ha mozgalmunkat a politikai pártokon keresztül irányítjuk... Az egyedüli terrénum ahol a kisebbségi jogokat némileg respektálják, a politikai szervezkedés... Nem áll meg tehát az a feltevés, hogy a nyújtott anyagi támogatás a különböző pártitkárok veszik igénybe."287
