Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig
A Rákóczi Szövetség 83 III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig 1. A Rákóczi Szövetség A Rákóczi Szövetség (RSZ) a csehszlovákiai magyarság gondozására létrehozott magyarországi társadalmi szervezet, melynek létrehozásával Rakovszky Ivánt bízták meg, aki az év elején a Felvidékről Magyarországra települt. Rakovszky májusban kidolgozta az egyesület szervezeti felépítésének, működési rendjének és az 1921/1922- es pénzügyi évre szóló költségvetésének tervét.274 A Rakovszky által fölvázolt elképzelések szorosan kapcsolódtak az első két évben Csehszlovákiával szemben kialakított magyar kormányzati stratégiához. Rakovszky egy olyan szervezetet kívánt létrehozni, amely az őslakosokat egységesítő törekvést szolgálja és összefogja mindazokat a magyarországi és csehszlovákiai szervezeteket, amelyek ehhez hozzájárulhatnak. Az eredeti tervezet értelmében a Rákóczi Szövetség szervezetileg az Általános és Tót Főosztályra, a Rutén Főosztályra, valamint az Elnökségre oszlott. A rutén főosztály vezetésére Illés József egyetemi tanárt akarták megnyerni. A rutén főosztály 1921 nyarán még nem szerveződött meg, és fennmaradt iratanyag alapján erre a későbbiekben sem került sor. Az Általános és Tót Főosztályon belül öt osztály létrehozását tervezték. Az Általános Osztály látta el a könyvelési és adminisztratív feladatokon kívül a csehszlovákiai üldözésekkel kapcsolatos anyagok összegyűjtését, a személyes kérvények és segélyek intézését. A kisebbségi sérelmekkel kapcsolatos adatokat a különböző népszövetségi beadványokhoz akarták felhasználni. A Sajtóosztály feladata a „cseh, tót és felvidéki magyar újságok szemléje” és a „budapesti tót lap kiadása” volt.275 A Kultúrosztály hatáskörébe az iskolaügyek, a színházak és a könyvkiadás tartoztak. A negyedik osztály a társadalmi szervezetekkel (Felvidéki Liga, Budapesti Tót Párt, rutén egyesület stb.), az ötödik osztály pedig a külföldi propagandával, illetve egy bécsi iroda fenntartásával foglalkozott volna. E két utóbbi osztály azonban elsősorban pénzügyi okok miatt nem jött létre. A külföldi propagandával más szervezetek, így a Magyar Nemzeti Szövetség, foglalkoztak, ezek irányítását Teleki Pál személyesen végezte. A Fel
