Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
III. A húszas évek elejétől a második nemzetgyűlési választásokig
84 A húszas évek elejétől 1925-ig vidéki Liga az eredeti tervezettel szemben nem a Rákóczi Szövetségbe, hanem a Magyar Nemzeti Szövetségbe olvadt be és alkotott ott egy osztályt. Anyagi támogatást azonban a Rákóczi Szövetség költségvetésén keresztül kapta még évekig, egészen a megszűnéséig. A tervezett költségvetés, amely az 1921/22-es költségvetési évre szólt, a következő főbb tételeket tartalmazta: központi adminisztráció, politikai kiadások, sajtó, iskolai és kulturális ügyek, társadalmi szervezetek, hírszolgálat, határon átnyúló érintkezés, elbocsátott tisztviselők támogatása és rendkívüli kiadások. Összegük 69 millió koronát tett ki. A tervezet részletesen indokolja az egyes tételeket. Az adminisztratív kiadások a személyzet fizetését és a dologi kiadásokat foglalta magában. „A személyzeti illetményeket az eredeti előirányzatban a tót irodánál eddig szokásban volt díjazásnak megfelelően állapítottuk meg" - írja Rakovszky. A szövetség ugyanis átvette a megszüntetett Tót Iroda munkatársainak egy részét és a berendezését. A politikai kiadások a felvidéki pártok támogatását jelentették. „A felvidéki magyar pártokkal a külügyminisztérium 206 000 csehkorona havi támogatásban egyezett meg, mely összeg Kánya osztályfőnök úr által eddig rendszeresen ki is fizettetett. Ez az öszszeg a megállapodás idején jegyzett árfolyam szerint mintegy 1 500 000 magyar koronának felel meg. Azóta azonban a felvidéki magyar pártok működési alapja nagymértékben kiszélesedett, s azok igényei megnövekedtek, ami a segélyezések felemelése iránti állandó kéréseikben nyer kifejezést” - áll az indoklásban.276 A pártok költségvetésének felemelését azzal is indokolja, hogy „szükség volna egyrészt a magyar-német szocialista pártokat, másrészt a tót és ruthén pártokat anyagi támogatás útján megnyerni’’. Az iskolaügyi és kulturális célok támogatásakor megjegyzi, hogy a költségeket a Vallás és Közoktatási Minisztérium fedezi. Elsősorban a katolikus és görög katolikus iskolák támogatásával számoltak. A protestáns iskolák támogatása esetében együttműködtek a Thököly Szövetséggel, illetve annak vezetőjével, Raffay Sándor evangélikus püspökkel. A Rákóczi Szövetség költségvetésében szerepelt a Thököly Szövetség rendelkezésére álló 8 millió korona, amelyet „a felvidék összes protestáns iskolái támogatására” használtak fel.277 Rakovszky javasolta a Thököly Szövetség megszüntetését és beolvasztását a Rákóczi Szövetségbe, de még évekkel később is találkozunk Raffay elszámolásaival. Az evangélikus iskolák és lelkészek támogatásáról továbbra is ő döntött, és az ehhez szükséges összegeket beépítették a Rákóczi Szövetség éves költségvetéseibe. Rakovszky tervezetét maga Bethlen miniszterelnök is véleményezte, és a költségvetés átdolgozását, annak csökkentését javasolta. Kifogásolta, hogy a Magyarország területén működő szlovák és
