Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
II. A hatalomváltástól a trianoni békeszerződés becikkelyezéséig
A Bethlen-kormány hivatalba lépése 79 ra. IV. Károly exkirály márciusi magyarországi visszatérési kísérlete nyomán, a Habsburg restauráció megakadályozására, az utódállamok újabb lázas tevékenységbe kezdtek. Jugoszlávia és Csehszlovákia mozgósítást rendelt el. Április 23-án Románia megkötötte Csehszlovákiával a csehszlovák-jugoszláv egyezmény analógiájára megszövegezett szerződést. A 45 millió lakost számláló kisantant országok így körülfogták a 9 milliós Magyarországot. A magyar kormány meggyőződött arról, hogy a szomszéd országok, érdekeik védelmében, készek háborút indítani ellene, amely Magyarország újabb vereségéhez vezetne.257 Az ország külpolitikailag teljesen elszigetelődött, és nagy nyomás nehezedett az országra a trianoni békeszerződés beiktatása érdekében. Magyarország 1921 elején közeledni próbált Csehszlovákiához. Hosszas egyeztetés után Bruckban március 14-15-én tárgyalásra került sor a két kormányküldöttség között. A tárgyalásokon, egyes források szerint, Beneš csehszlovák külügyminiszter több alkalommal nyílt vagy burkolt formában felvetette, hogy készek bizonyos területi engedményeket tenni Magyarországnak, ezért cserébe a magyar-csehszlovák határ garantálását kérte.258 A tárgyalások eredménytelenül végződtek, azonban megegyezés született azok folytatásáról és négy szakértői bizottság létrehozásáról, amelyek a rendezésre váró kérdéseket előkészítik a következő találkozóra. A további tárgyalások menetét megzavarta IV. Károly hazatérési kísérlete, amely az utolsó lökést adta a kisantant létrejöttéhez. A kisantant megalakulása Magyarország tárgyalási pozícióit rontotta, Csehszlovákiáét pedig lényegesen javította. A brucki tárgyalás nyomán létrehozott jogi bizottság, amely a kisebbségi kérdéssel is foglalkozott, csupán június elején kezdte meg tevékenységét Prágában.259 A prágai tárgyalásokra a magyar Külügyminisztérium által készített irányelvek a csehszlovákiai magyar kisebbség pozícióinak megőrzését helyezték előtérbe. A magyarlakta területeken a magyar nyelvű közigazgatás és hivatalnoki kar megtartása mellett a teljes magyar iskolahálózat fenntartását követelték. A magyarság gazdasági helyzetének stabilizálása érdekében ezt a magyar pénzintézetek és szövetkezetek felállításának és a földreform során a magyar igénylőkkel szembeni azonos elbánásnak szerződésbe foglalásával kívánták elérni. Az olyan megfogalmazások, mint: „Teljes kulturális szabadság. Tehát: cenzúra eltörlése. Magyar irodalmi termékek és napilapok szabadon jöhetnek be Csehszlovákiába. Magyar kulturális célra felállított intézmények és alapítványok céljuktól nem vonhatók el. Magyar kisebbség kulturális célokra mint külön jogi személyiség szervezkedhetik" - a kulturális autonómia igényének a bejelentését jelentették a magyar kisebbség számára.260 A magyar irányelvek a csehszlovák fél
