Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
II. A hatalomváltástól a trianoni békeszerződés becikkelyezéséig
80 A hatalomváltástól Trianonig számára elfogadhatatlanok voltak. Bánffy külügyminiszter július 8-án utasítást küldött Prágába, miszerint a tárgyalópartner „agresszív magatartása’’ miatt a kisebbségi szerződéstervezet július 12-én esedékes megvitatása után a bizottság magyar tagjai szakítsák félbe a munkát. A kisebbségi kérdés megvitatása 1921 nyarán végleg elakadt. A többi bizottság tevékenysége bár vontatottan, de tovább folyt még a következő két évben.261 Magyarország viszonya viszont minden szomszédos országgal feszült maradt. Az áprilisban hivatalba lépett Bethlen István vezette kormány elkezdte az ország bel- és külpolitikai stabilizálását. Változtatnia kellett az elcsatolt területek magyarságával kapcsolatos addig követett politikán is.262 Kormányalakítása után Bethlen István 1921 májusában erélyesen hozzálátott, hogy rendet teremtsen a megszállt területek magyarságának irányításában és finanszírozásában. Egy 1921- es kormányzati kimutatás 55 olyan társadalmi egyesületet sorolt fel, amelyek külföldi propagandával foglalkoztak. Ezek közül 28 kifejezetten olyan „védőliga’’, egylet vagy szövetség volt, amely az elcsatolt területekkel, illetve az ottani magyarsággal foglalkozott.263 A Miniszterelnökség III. ügyosztályának 1920 decemberében készült előterjesztése azt javasolta, hogy ezekkel az irredenta szervezetekkel a kormány szakítson meg minden összeköttetést, és hozzon létre három-négy társadalmi szervezetet, amelyek a kormány titkos támogatásával foglalkoznak a megszállt területek magyarságának gondozásával.264 Bethlen István miniszterelnöknél május 11-én értekezletet tartottak az irredenta szervezetek megszüntetése, illetve korlátozása érdekében. Elhatározták, hogy megszüntetik a katonai szervezkedést a megszállt területek felszabadítására.265 Elhatározták továbbá az egyes szervezetek felülvizsgálatát és a legveszedelmesebbek felszámolását. A megmaradó intézmények alapszabályaiból ki kellett iktatni a területi integritásra vonatkozó részeket, nem használhattak erre utaló szimbólumokat.266 Az értekezletet követő hetekben kormánydöntések születtek, amelyek nyomán kialakult a határon túli magyarság ügyeivel foglalkozó intézmények új rendszere, amely nagy vonásokban az egész Bethlen-éra alatt, azaz tíz évig érvényben volt. Német mintára úgy döntöttek, hogy társadalmi szervezeteket hoznak létre, amelyek az állam titkos irányításával és pénzügyi támogatásával végzik a határokon túl, az egyes szomszédos országokban élő magyarság gondozását. Ennek érdekében a következő intézményeket hozták létre: Népies Irodalmi Társaság (Erdély), Szent Gellért Társaság (Délvidék), Rákóczi Szövetség (Felvidék), valamint ezek csúcsszerve, a Teleki Pál vezetése alatt álló Társadalmi Egyesületek Szövetségének Központja (TESZK).267 Július elején belügyminiszteri ren
