Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)
II. A hatalomváltástól a trianoni békeszerződés becikkelyezéséig
70 A hatalomváltástól Trianonig alakítani a vezetése alatt, apparátus felállítására is sor került.215 Egy számlát is kezelt, amely bizonyára a megbízatásával volt összefüggésben. Erről a pénzalapról sajnos csak egy adat áll rendelkezésünkre. 1921 májusában Kürthy levelet írt a Külügyminisztériumba, amelyben közli, hogy a „Báró Kürthy Lajos közgazdasági alapszámla’’ felett ezután a Külügyminisztérium rendelkezik. A mellékelt kimutatás alapján 1920 végén a számlán több mint három és fél millió korona volt.216 Kürthy báró a levél megírása után néhány hónappal, 1921 szeptemberében meghalt. A Magyar Népszövetséggel kapcsolatos nagyszabású tervek azonban nem váltak valóra, elsősorban a csehszlovák hatóságok közbelépése miatt. A Magyar Népszövetség ugyan kulturális szervezetként deklarálta magát, de a programjából és a vezetőség összetételéből nyilvánvaló, hogy egy nagy, átfogó kisebbségi érdekvédelmi szervezet kívánt lenni. Erre több szlovák sajtóorgánum is felhívta a figyelmet. A Szlovákiai Teljhatalmú Minisztérium veszélyesnek ítélte meg a szervezkedést, ezért 1920. október 13-án kelt határozatában megtagadta az akkorra már több mint tízezer tagot számláló szervezet alapszabályának jóváhagyását. Az indoklás szerint ....azért is, mert ezen egyesülés folyó évi július hó 4-én megtartott alakuló gyűlése alkalmából, valamint az azt követő társas ebéd alatt az alapítók és egyesületi elöljárók részéről elhangzott beszédek egyáltalán semmiféle biztosítékot nem nyújtanak aziránt, hogy az egyesület valóban be fogja tartani működésének az alapszabályokban körvonalazott korlátáit”.217 A Magyar Népszövetség ügye hosszú hónapokig megoldatlan maradt. Az alapítók újabb alapszabály kidolgozásával és benyújtásával kísérleteztek, a hivatalos elismerés azonban késett. Egy évvel az alakuló közgyűlés után újabb közgyűlést tartott a szervezet, ahol tisztújításra is sor került. A lemondott Kürthy István helyére Majláth István volt Bars megyei főispánt választották. A vezetőség is átalakult, amelyben ezúttal már nem foglaltak helyet a magyar pártvezetők és a nemzetgyűlési képviselők. Ennek valószínűleg az volt az oka, hogy közben felmerült annak a kérdése is, szükség van-e a szervezetre. A pártok megerősödtek, létrehozták kulturális és sajtóosztályaikat is, tehát mindazokat a feladatokat ellátták, amelyekkel hivatalosan a Magyar Népszövetség kívánt foglalkozni. Az új magyar pártelit is egyre inkább megerősödött a régi rendszert megtestesítő arisztokratákkal szemben. Fontos kérdés lehetett a színfalak mögött az is, ki kapja a Magyarországról érkező anyagi támogatást, a pártok vagy egy kulturális szervezet. A Magyar Népszövetség megalakítási kísérletéből világossá vált, hogy a csehszlovák állami szervek világnézeti alapokon szerveződő
