Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

II. A hatalomváltástól a trianoni békeszerződés becikkelyezéséig

1920-tól a Vezérlőbizottság létrehozásáig 71 politikai pártok megalakulását elfogadják, de egy országos érdekvé­delmi szervezetet már nem. A kisebbségi érdekvédelmet tehát a jö­vőben a magyar politikai pártoknak kell ellátniuk. Magyarországról és Szlovákiából is sürgették az egységes irányítás létrehozását, a politikai pártok tevékenységének összehangolását, az érdekvéde­lem erősítését és nem utolsósorban az anyaországból érkező anya­gi segítség elosztásának átláthatóbbá tételét. Az első konkrét javas­latot Tuka Béla fogalmazta meg 1920 őszén. „Jóvátételi bizottság előkészítési munkáinak során láttam, hogy kér. szoc. párt, kisgazda­­párt és népszövetség között féltékenység, irigység és bizalmatlan­ság van, mely kér. szoc. párt mostani megerősödésével fokozódni fog. Múlhatatlan szükség volna Budapestről nyomást gyakorolni mind a háromra, hogy együttműködés biztosítására létesítsenek kö­zös vezérlőbizottságot magyar kormány bizalmi emberének elnökle­te alatt, ezt a subvenció elvesztésétől való félelemből meg is ten­nék. Ezúton magyar kormány elejét venné személyes ellentétekből kifejlődhető magyar betegségnek, pártvillongásnak, s összes politi­kai mozgalmakat egységesen irányíthatná.”218 Szent-lvány József ok­tóber 23-án a kisgazdapárt pöstyéni vezetőségi ülésén tett javasla­tot egy magyar pártok közötti végrehajtó bizottság megalakítására.219 Matuska Péter magyar diplomata a Külügyminisztérium megbízá­sából 1920 novemberében Csehszlovákiába utazott, hogy tájékozód­jon az ottani helyzetről és tárgyaljon a magyar pártok vezetőivel. A találkozóra Karlsbadban (Karlové Vary) került sor, ahol közösen részt vettek a Union of Democratic Control szervezet csehszlovákiai rész­legének alakuló ülésén. Az ülést a csehszlovák rendőrség feloszlat­ta. Ezután kerül sor Szilassy Béla szállodai szobájában a találkozó­ra a magyar pártvezetőkkel. Ezen a házigazdán kívül részt vett Pet­­rogalli Oszkár besztercebányai ügyvéd, Rakovszky Iván és Szent­­lvány József. Matuska, megbízásához híven, felkérte „az urakat, hogy igyekezzenek az összes magyar (keresztény-szocialista) és ma­gyar-barát tót pártokkal a legteljesebb egyetértésben működni, ne­hogy az esetleges testvérharcz a magyar hazához hű elemeket gyen­gítse és megbontsa, és végül nyomatékosan felkértem az urakat, hogy a békeszerződés ratifikálása folytán megváltozott alkotmányjo­gi helyzetből kifolyólag minden módon és téren a legaktívabb közsze­replésbe vigyék bele elszakított véreinket, s igyekezzenek a helyze­tet az osztrák Reicherathban követett cseh recept szerint felboríta­ni".220 A jelenlevő vezetők közölték Matuskával, hogy „december 7- ére Tátrafüredre szándékoznak összehívni egy gyűlést, amelyen ezen célra egy közös intézőbizottságot akarnak létrehozni’’.221 Szent-lvány szerint az eddigi közös munkának az volt az akadálya, hogy az OKP elnöke, Lelley mindig kitért egy szorosabb magyar pártok közötti

Next

/
Thumbnails
Contents