Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938 - Nostra Tempora 6. (Galánta-Dunaszerdahely, 2002)

II. A hatalomváltástól a trianoni békeszerződés becikkelyezéséig

1920-tól a Vezérlőbizottság létrehozásáig 69 meg volt nehezítve. T.-nak szabadlábra történt helyezése után telje­sen homályban maradt, hogy a helyettes, avagy T. a tulajdonképpe­ni vezető. E tekintetben torzsalkodások folynak még ma is.”208 Mal­­comes itt tulajdonképpen Tuka leváltását kérte a magyarországi ve­zetőktől. „Lehetetlen dolog, hogy hatalomra vágyó politikusok kato­nai ágenseik útján jelöljenek ki nálunk politikai vezetőket s épen olyan lehetetlenség, hogy félig tudós, félig üzletember tanárok cseh feleséggel és Károlyi-párti múlttal vezessenek nálunk katonai pro­pagandát’’209 - utal Tuka üzleti tevékenységére és cseh feleségére.210 Az írásából kiderül az is, hogy „A felvidéki magyarság osztatlan bizal­ma összpontosul Kürthy báró ő exc.-jában, kit Budapesten a propa­ganda-ügyek élére állítottak”. Azt kéri ezzel kapcsolatban, hogy Kürthy báró tevékenységét vonják ki a katonai irányítás alól, az ő te­vékenységét ne keresztezzék a katonai intézkedések. Volt még egy figyelemre méltó javaslata. Mivel a Magyar Népszövetségnek, „...az új szervezetnek központja Komárom és ez a körülmény, valamint sok más szempont a mellett szól, hogy az összes propaganda szloven­­szkói központjául ne mint eddig Pozsony, hanem ezentúl Komárom szolgáljon”.211 Malcomes írásán kívül több dokumentum is utal arra, hogy Kürthy Lajos báró, aki ekkor Budapesten élt, a magyarországi hiva­talos körök által megbízott vezető személy volt, aki a felvidéki ügyek­kel foglalkozott. Lehetséges, hogy egy katonai visszafoglalás után a felszabadított területek ideiglenes kormányzását is őrá szándékoz­tak bízni. Erre utal a Kürthy által készített tervezet a felvidéki ország­részek ideiglenes közigazgatási berendezéséről. A remélt gyors ka­tonai visszafoglalás után, a javaslata értelmében, a kormányzó által kinevezett elnök és két alelnök állt volna a közigazgatás élén. Rövid átmeneti időszak után, amely alatt konszolidálnák a nemzetiségek helyzetét a visszacsatolt Felvidéken, az ideiglenes közigazgatás fel­­oszlana, és a magyar kormány venné át a hatalmat.212 A Miniszterel­nökség a báró feladatát a következőképpen fogalmazta meg: „A fel­vidék lakosságában az anyaországhoz való ragaszkodás ébrentar­tására és erősítésére irányuló társadalmi mozgalmak tekintetében Báró Kürthy Lajos bízatott meg azzal, hogy az említett célt szolgáló különféle társadalmi szervezetek és a kormány között a közvetítést eszközölje.”213 Befolyására utal az is, hogy véleményét kikérték a fel­vidéki szervezetek anyagi támogatása kérdésében is. A Miniszterel­nökség III. ügyosztálya 1920 nyarán levélben kérte véleményét a Fel­vidéki Liga javaslatáról, amely a keresztényszocialista párt három központja (Kassa, Komárom és Pozsony) részére két hónap időtar­tamra havi 15-15 ezer korona támogatást kért.214 Kürthy megkapta Tuka jelentéseit. Arról is van adatunk, hogy szervezetet próbáltak ki­

Next

/
Thumbnails
Contents